Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

IX. MUNKAÜGY

Április hó végén az irodavezetők kiképzése a 100 800/1945. FM sz. rendeletnek megfelelően megtörtént, a rendelkezésekben foglaltaknak szigorú szem előtt tartására való felhívás a munkaügyi felügyelő által megtörtént. Azonkívül a községi elöljáróságok is felhívattak az irodák minden rendelkezésre álló eszközzel való támogatására. Az irodák működtetéséhez tehát az első feltételek biztosíttattak. Mindezen előfeltételek ellenére a nagy lelkesedéssel megindított működése nem váltotta valóra a hozzá fűzött reményeket, de nem is válthatta, tekintve, hogy működésüketpolitikai síkon indították el a legtöbb községben. Politikai vonalvezetésnél túlzott eréllyel történt indulásuk visszahatást váltott ki a falu mezőgazdasági lakosságának körében,

1 s így a nagy lendület mindjárt az első időben megtorpant és arra vezetett, hogy a rendelkezésben előírt kötelezettségeknek sem tudtak eleget tenni az irodavezetők, de nem is tehettek, mivel felhívásaiknak senki sem volt hajlandó eleget tenni. A túlbuzgósága mellett igen nagy hiba volt, hogy olyan személyeket bíztak meg iroda vezetésével, akik a község lakosságának bizalmát már eleve nem szerezhették meg a maguk részére, mivel politikai vonalon erősen exponált egyének voltak a legtöbben. Hiba volt továbbá, hogy az irodahelyiségeket a FÉKOSZ helyiségében rendezték be a legtöbb községben, így a gazdaközönség már emiatt is bizalmatlansággal fogadta az új intézményt, eltekintve attól, hogy a jelentkezési kötelezettségtől amúgy is idegenkedett. Mindezeken felül igen nagy hiba volt, hogy olyan egyéneket bíztak meg az iroda vezetésével, akiknek nem volt meg az egyéni rátermettségük a gazdákkal való tárgyalásra, sem az irodai tevékenység ellátására. Ilyen körülmények között indulva, működésüket a legtöbben olyan irányban fejtették ki, mely működéssel hatáskörüket nagymértékben túllépték, és ezzel az ellenállást csak fokozták.

2 Ráadásul a nem szakszervezeti munkásokat saját hatáskörükben leváltották, még az esetben is, ha azokat a munkaadó bejelentette az irodának. A legtöbb helyen csak szakszervezeti tagok ügyével voltak hajlandók foglalkozni. A munkaközvetítés ügye helyett főleg a munkabér-kérdésekkel foglalkoztak, és e téren igen sok esetben túlkövetelésekre sarkallták a munkavállalókat. Havi jelentési kötelezettségüknek sem a mi, sem a vármegyei munkaközvetítő irodák felhívásaira nem tettek eleget. Az ellenőrzés során tapasztaltak szerint nem is tehettek eleget a jelentésnek, még az esetben sem, ha erre a készség megvolt, mivel az adatgyűjtést sem tudták elvégezni, sem a gazdák, sem a munkavállalók között. A bizalmatlanság és ellenállás dacára, egy része az irodavezetőknek annak ellenére, hogy javadalmazásban nem részesült, minden eszközt megragadott az adatgyűjtés érdekében, és házról házra járással igyekezett a község mezőgazdaságának adatait megállapítani. És ez egyeseknek sikerült is, de a feldolgozáshoz már nem volt meg a kellő jártasságuk és áttekintésük, így az összegyűjtött adatok kidolgozása nem mutatja a valóságnak megfelelő helyzetét a község munkaerejének. Minden hibák kiküszöbölésének alapfeltétele lenne az irodák működésének politikamentessé tétele. Olyan személyeknek a kijelölése, akik pártpolitika szempontjából nincsenek exponálva, és a mezőgazdasági lakosság bizalmát képesek megszerezni.