Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

IX. MUNKAÜGY

Előfeltétele lenne még, hogy mindazok az irodavezetők, akik az előírt kötelezettségüknek nem tesznek eleget, idejében leváltassanak. Szükséges lenne továbbá az irodahelyiségeknek a szakszervezettől való különválasztása, és lehetőleg a községházára való áthelyezése. Azonkívül kívánatos lenne, hogy mint hivatal, a községi elöljárósággal való működésre utasíttassanak és munkáskérdésekben az elöljáróság előadójaként működtessenek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy eredményes működés csak e feltételek biztosítása mellett volna remélhető az irodák részéről. November hó folyamán az irodavezetők részére újabb tanfolyam tartatott, amelyen kötelezettségeikre újból kioktatást nyertek. Ügyelintézés az év folyamán munkaügyekkel kapcsolatban 78 db ügyiratban történt. Szakvélemény mezőgazdasági munkásügyekben 62 esetben volt. Az ügyek elintézésével kapcsolatban megjegyezni kívánom, hogy azért ilyen kevés ügyirat szerepel, mert ahol csak lehetőség volt, úgy adolással

3 lett elintézve. Mezőgazdasági munkálatok a tavasz elején vontatottan indultak, ennek oka a pénz bizonytalanságában keresendő. A mezőgazdasági munkások főként terményekben voltak hajlandók csak munkát vállalni. Jelentős területek ápolási munkálatait részben vállalták. Pengőért csak igen kis töredék volt hajlandó a mezőgazdaságban munkát vállalni. Az aratást és a cséplést a vármegyei munkabérszabályzatban megállapított munkabérért végezték.

4 A tavasziak közül különösen a cukorrépa részes munkája iránt volt nagy érdeklődés a munkavállalók között, tette ezt a kedvező értékesítési körülmény, hogy a munkavállalók munkájuk ellenértékét cukorban kapták. Ebből a termeivényből a terméshozam is kedvező volt, úgyhogy a munkavállalók igen szép keresethez jutottak a cukorrépából. Úgy az aratás, mint a cséplés kellő időben el lett végezve, illetőleg befejezve. A betakarítási munkálatok is minden zökkenő nélkül megtörténtek, azt mondhatni — ehhez még az idő is nagyban hozzájárult —, hogy minden termény betakarítása a legrövidebb időn belül megtörtént. Az ősziek szántása az aszály miatt késett, azonban úgy szeptember végén, október elején esősre fordult az időjárás, amely lehetővé tette az őszi munkálatok gyors ütemben való elvégzését, úgyhogy a gazdák minden igásállataikat, traktorokat, szántógépeket munkába állították, és ezzel az előírt szántási munkálatokat elvégezték. Ezek után pedig az előirányzott ősziek vetése 80%-ban megtörtént. A 20% kiesés inkább a vetőmaghiánynak tulajdonítható. A mezőgazdasági munkálatoknál az ezelőtt szokásban volt nagyszámú napszámos munkaerőt csak kismértékben vették igénybe. Ennek oka az igen magasan megállapított búza órabér. Hónapost is a szokásosnál lényegesen kevesebbet alkalmaztak, ennek oka az volt, hogy a gazdák nem rendelkeztek kellő mennyiségű terménnyel, hogy hónaposaikat tudják fizetni. Az éves gazdasági cselédek fizetése a vármegyei munkabérszabályzatban előírtak szerint történt az egész vármegye területén. A mezőgazdaságban a vármegye területén a munkamorál tűrhető volt, mert a mun-