Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

IX. MUNKAÜGY

326 Eger, 1946. október 19. A FÉKOSZ HEVES VÁRMEGYEI TITKÁRSÁGÁNAK JELENTÉSE A MUNKANÉLKÜLISÉGRŐL A Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének Heves megyei Titkársága szíves tudomására hozza a Miniszter Úrnak, hogy Heves megye területén a földmunkásság nyilvántartása alapján, mintegy 70%-a munka nélkül van. Családjaikkal a közelgő tél beállta előtt a legnehezebb helyzetben élnek, s amennyiben valami hatósági beavatkozás nem történik és helyzetükön nem segítenek, a legszomorúbb helyzetnek néznek elébe, ami demokratikus szempontból és szociális viszonylatban szinte kétségbeejtő. Hogy a földmunkások a közelgő tél miatt kiszámíthatatlan következményekkel járó helyzetén segíteni lehessen, azzal az előterjesztéssel fordulok a Földmívelésügyi Miniszter Úrhoz, hogy szíveskedjék a vármegye területén mielőbb erre vonatkozó intézkedést megtenni, szükség esetén a kormány figyelmét felhívni arra, hogy a vármegye területén a legrövidebb időn belül munkaalkalmat indítson meg. Az országunk területén úgy utaink, mint hidaink teljesen tönkre vannak menve, ennek a rendbehozatalánál is tudnánk valamennyi földmunkást foglalkoztatni. Az ország érdeke, hogy mielőbb utainkat és hidainkat felépítsük. Ezek rendbehozatalára — a kormány kölcsönfolyósítását — a legrövidebb időn belül a Földművelésügyi M. Úr remélem a szükséges intézkedést a kormánynál megteszi. Ezen kérelmem a munkanélküliség szülte elégedetlenség következtében előreláthatólag előállható komolyabb következményeiért a földmunkások megyei vezetősége a felelősséget nem vállalja. Fenti kérelmem az egész Heves megye munkássága nevében a Földművelésügyi M. Úr szociális közérdekű mielőbbi intézkedését kérve, vagyunk: Kovács Antal megyei titkár Tisztázat. — UMKL FM Szocpol. Főo. 1946—62—140 011. A FÉKOSZ központjában 1946-ban készített kimutatás szerint a munkanélküliség száma megyénként a következőképpen alakult: 1. Abaúj m. 0 fő 2. Bács-Bodrog m. 70 fő 3. Baranya m. 175 fő 4. Békés m. 14 598 fő 5. Bihar m. 3 365 fő 6. Borsod-Gömör m. 8 891 fő 7. Csanád m. 14 000 fő 8. Csongrád m. 4 000 fő