Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

IX. MUNKAÜGY

9. Fejér m. 2 500 fő 10. Győr-Moson m. I 345 fő 11. Hajdúm. 15 100fő 12. Heves m. 10 000 fő 13. Jász-Nagykun-Szolnok m. 7 000 fő 14. Komárom-Esztergom m. 150 fő 15. Nógrád-Hont m. 1 657 fő 16. Pest-Pilis-Solt-Kiskun m. 42 915fő 17. Somogy m. 0 fő 18. Sopron m. 0 fő 19. Szabolcs m. 3 180 fő 20. Szatmár-Bereg m. 12 600 fő 21. Tolna m. 7 045 fő 22. Vas m. 880 fő 23. Veszprém m. 1 000 fő 24. Zala m. 1 794fő 25. Zemplén m. 2 250 fő Összesen: 154 515 fő A statisztika nem tünteti fel, hogy teljes vagy részleges munkanélküliségről van-e szó, mennyi ezek közölt a félproletár, a törpebirtokos és a földhözjuttatott, akik gazdaságuk megalapozása érdekében Jelentkeztek munkára. Ez az arány Abaújmegyében 2:1, Békés megyében 3:1 a birtokos munkavállalók javára. (Lásd a 327. és 329. sz. dokumentumot.) Ismeretes, hogy az Alföld mezővárosaiban és az északi megyékben, ahol a jogos igénylők nagy számához viszonyítva kevés volt a kiosztható föld, volt bizonyos munkanélküliség a mezőgazdaságban. Azonban az ipar, a közlekedés és az épületek helyreállítása, majd később a hároméves tervbe felvett közmunkák (Duna—Tisza csatorna építése stb.) lehetőséget adtak ennek a mezőgazdaságban felesleges munkaerőnek más népgazdasági ágba való átcsoportosításához • •