Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
IX. MUNKAÜGY
RÉSZLET A MAGYAR NEMZETI BANK KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSÉBŐL: A MUNKANÉLKÜLISÉG, A MUNKABÉREK HELYZETÉNEK ÁTTEKINTÉSE A munkásviszonyok terén változás következett be. A föld nélkül maradt munkásságon kívül nagyobb munkakereslet jelentkezik az új törpebirtokosok részéről is, akiknek munkaerejét saját földjük nem veszi teljesen igénybe. Ilyen körülmények között egyes vidékeken a már hosszú idő óta nem tapasztalt munkanélküliség jelei mutatkoznak. A változott helyzetre tekintettel a földmívelésügyi miniszter 141 000/1946. FM sz. rendeletével 1 (MK jún. 27.) úgy rendelkezett, hogy az idén géppel aratni csak illetékes községi termelési bizottság engedélyével szabad. A bizottság a géppel való aratást csak akkor és oly mértékben engedheti meg, amint az aratás elvégzését kézi. munkaerővel biztosítani nem lehet, illetőleg a jelentkező munkások az aratást a hatósági munkabérek mellett elvégezni nem hajlandók. A munkabéreket csaknem kizárólag terményben fizetik, de ezenfelül az ingatlanforgalom, valamint a haszonbérletek és általában a gazdák közötti minden forgalom is termények, illetőleg élőállatok ellenében bonyolódik le. Az igaerővel nem rendelkező gazdák gyakran bocsátják földjüket áruba állatok ellenében, amikor pl. egy tehén ára 1 kat. hold föld, lovat többnyire csak 2 kat. hold földért lehet kapni. A földhaszonbér holdankint általában 60—100 kg szemestermény, a föld minősége szerint. Nyomtatott. — UMKL MNB Terv- és Stat. O. 1/3. Az 1946. évi tavaszi helyzetet ismertető MNB-jelentés viszont munkaerőhiányról számol be: „A tavaszi gazdasági munkálatokkal kapcsolatban jelentkező fokozott szükségletre tekintettel a m u nk ás hiány mindinkább érezhetővé vált: emellett a munkateljesítmény a vidéki kamarák jelentései szerint továbbra is gyenge. Napszámost csak természetbeni díjazás (búza, liszt, kukorica, bor) ellenében lehet kapni. Egyes vidékeken a munkásság csak 4—4,5 kg búza (2,5 liter bor) órabér fejében vállal munkát. Az érvényben levő szabályozás szerint a rendes mezőgazdasági munka maximális órabére 1,5—3,2 búza." (Ugyanott.) — A stabilizáció utáni helyzetet bemutató MNB-jelentésben pedig már ez olvasható: „A mezőgazdasági munkabérek általában még nem alakultak ki, a földmunkás szakszervezetek által megállapított órabéreket azonban a munkaadók nem tudják megfizetni. A munkavállalási kedv a forint megjelenésével fokozódott, a munkaadók fizetőképessége azonban csekély. Az ország egyes vidékeirőt rendelkezésünkre álló adatok szerint az átlagos férfi napszámbér 8—12 forintra tehető, míg nőknél 6—8, gyermekeknél pedig 3—6 forintos napszámbérek vannak érvényben." (Ugyanott.) 1 Az 1946. június 27-én életbe lépett 141 (X10/1946. FM sz. rendelet ideiglenesen megtiltotta az aratógépek használatát, hogy ne veszélyeztessék a föld nélküli mezőgazdasági munkások aratási keresetét.
