Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE
16 Budapest, 1945. június 4. HELYZETJELENTÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉRŐL Komárom vármegye a f. év első napjaitól hadszíntérré vált, különösen Nagyigmánd—Kisbér vonalában. 1 Ezen időtől kezdve egészen március végéig nagy tömegű német és orosz csapatok szállták meg a megye területét, így a kora tavasztól kezdve a mezőgazdasági munkálatokhoz a gazdák nem tudtak hozzákezdeni... 2 A vármegye mai állapotában csak a gesztesi és tatai járásokból áll. Ennek a két járásnak összes szántóterülete 148 514 kat. hold, melyből Ősziekkel és tavasziakkal elvetett területnek a szántóterületből történő levonása után 28 441 kat. hold a megműveletlen, bevetetlen terület. Az őszi vetések helyzete kielégítőnek mondható, kalászosok jók, szalma alacsony, közepes termés várható. A tavaszi vetések alakulása kedvező. Itt a kalászosoknál, mai helyzetünkben nézve, jó közepes termés várható, míg a többi tavaszi termény kapálás, gyommentesítések állapotában van. A mai közellátási helyzet súlyossága közelebb hozta még azokat az embereket is a földhöz, akik eddig földmunkával nem foglalkoztak, ami erősen kifejezésre jutott a tavasz folyamán elültetett burgonya, hüvelyesek és általában kerti növényeknél, mely területek megmunkálásánál fentiek alapján a kézi munkaerő biztosítva van. Komárom vármegyében a vetésterületi adatok az 1944—1945. gazdasági évben: Növény Terület (kat. hold.) Növény Terület (kat. hold.) Búza 24 458 Rozs 8 193 Árpa 694 Tavaszi búza 1 000 Tavaszi árpa 7 535 Zab 2 363 Tengeri 30 920 Napraforgó 6 827 Hüvelyesek 661 Köles 768 Burgonya 6511 Kerti növények 3 161 Cukorrépa 369 Takarmányrépa 2 753 Évelő növények 16 170 Dohány 44 Kender 162 Egyéb 7 466 A vármegyei irattár elvesztése és a szükséges adatok hiánya miatt a vetésterülettel kapcsolatos múlt évi adatok nem állnak rendelkezésemre. A vármegye területén szintén az állatállományban van a legnagyobb veszteség, úgy az igaerő, mint a haszonállatok terén. 3 Mindent megpróbálnak ezen állatok pótlására, így sokszor napról napra változik is a helyzet. Folyó hó 3-án az alábbi számok világítják meg a vármegye igásállat-ellátását. Rendelkezésre áll a fenti két járásban 1407 db ló és 1842 db ökör, valamint 11 db öszvér. Fenti járások megműveléséhez ezen igaerő nagyságban elegendő arra, hogy a sürgősség szempontjából fontos területeket megművelhessék.
