Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

addig az egyéni, illetve egyes mezőgazdasági üzemi szempontból tekintve a kérdést, az állattenyésztésből származott a gazdáknak a legnagyobb tiszta jövedelmezőség. Állatállományunk számbeli alakulásából rögtön szembeötlik állattenyésztésünk nagy és felismert jelentősége. Tolna vármegyében a háborút követő haszonállat-összeírás talált: 1945. év 1946. év 1947. év db Szarvasmarha 55 080 62 253 65 495 Ló 16 753 18 205 19 213 Sertés 62 811 85 383 91 182 Juh 43 643 41 437 59 133 Állatnemenként vizsgálva a fenti adatokat azt találjuk, hogy szarvasmarhában 1946—47. évi viszonylatban abszolút számokban 3242 db-ot kitevő gyarapodás relatíve felét sem érte el az 1945-tŐl 1946. évben tapasztalt 13%-os relatív szaporodásnak. Kutatva az okokat, egyrészt a közellátás és a mindjobban emelkedő állatforgalomban, másrészről pedig az 1947. évben tapasztalt országos mérvű aszályban tudjuk megtalálni. A takarmánykészletek ugyanis a szárazság miatt az állattenyésztő gazdát annyira szűk keretek közé korlátozták, hogy kénytelenek voltak nélkülözhető állományuktól megválni, minek folytán a létszámemelkedés sem lehetett olyan mértékű, amint az 1946. évi szaporodás alapján folytatólagosan várható lett volna. Igazolttá teszi ezen körülményt továbbá szarvasmarha-állományunknak nemek szerinti megoszlását feltüntető alábbi kimutatás: Tolna vármegye szarvasmarha-állományának nemek szerinti megoszlása 1946. év 1947. év db Bika 393 445 Bikaborjú 2 494 2 539 Tehén 27 575 29 326 Egy és fél éves üsző 7 212 7 513 Egy és fél éven aluli üsző 8 842 9 123 Ökör 10 433 11 129 Tinó 5 304 5 420 Összesen 62 253 65 495 Az utolsó két év összehasonlításából kitetszően rögtön szembetűnik, hogy a szaporodás legalacsonyabb százalékban a tinó, a növendék üsző és bikaborjakban volt. A tehén- és ökörállományban viszont 8—7%-ot mutatott. A fentiekből kitetszően tehát jogos hiedelemmé vált azon körülmény, miszerint a gazdák felesleges, azaz leg-