Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

inkább növendék és nem törzsállományuktól voltak kénytelenek megválni, miután számításaikat azokban egyébként sem tudták megtalálni. Figyelemmel továbbá a vármegye 1947. évi tehénállományára és az egy és fél éven felüli üszők létszámára, azt kell megállapítanom, hogy a 445 db-ból álló tenyészbikalétszám, bár nem mutatkozik elegendőnek, de kedvezőtlennek sem, abból a feltevésből kiindulva, hogy a 7513 db-ot számláló üszőlétszám csak fokozatosan fog kerülni bika alá. Ha a teljes létszámot vesszük, úgy 1 db bikához 83 db tehén számítható. A bikák létszámát tehát fokozatosan kell szaporítanunk. Kereken 29 és fél ezer tehénlétszámunk jövőbeli alakulása egy 60%-os ellesi arányszámot feltételezve, évi szaporulatunk kereken 17 000 db-ra tehető. További létszámalakulását azonban természetesen a szarvasmarhaárak és a takarmányárak közötti arány fogja kedvező vagy kedvezőtlen irányban befolyásolni. A borjúnevelés az elmúlt évben a magas tejárak miatt járt deficittel, és ha a takarmányárak is továbbra ilyen magasak, illetve a szarvasmarhaárak viszonylag ilyen alacsonyak maradnak, félő, hogy a kellő üzleti érzékkel rendelkező gazdák igen meggondolják a tenyésztés munkáját, ami szarvasmarhaállományuk számbeli visszaesését fogja eredményezni. A vármegye vezetősége súlyt fektetett azon körülményre, hogy a szükség szerinti apaállatlétszám számbeli biztosításán túl minőségi színvonalon is emelkedést érjen el. A törvényhatósági állattenyésztési alap elmúlt évben beszerzett 139 db bikája öszszesen 520 620 Ft vételár összegből 3700 Ft-os átlagos beszerzési árat fizetett. Ezen bikák közül 30 db volt telivér, amiket részben Somogy, részben Baranya vármegyében vásároltunk, 5 db pedig svájci import útján lett beszerezve és elhelyezve oda, ahol azt a gazdák tenyésztői kedve indokolttá tette. Tolna vármegyében az állattenyésztési alap már odáig eljutott, hogy az apaállatok 75%-ban a törvényhatóság tulajdonai. A vármegyében kizárólag magyar tarka tenyészkörzetbe tartozik egész állományunk. Minőségileg igen befolyásolta az a körülmény, hogy a vármegyét 57 községben telepítés zavarta meg mezőgazdasági üzemeiben. A tenyésztés és tartásban beállott zökkenés vonatkozik az apaállatok tartására is, ami bár leginkább a legeltetési társulatok kezében van, mégis a gondozást illetőleg is vannak hibák, de szórványos kivételtől eltekintve inkább kielégítő, sőt helyenként jónak is minősíthető. Tekintettel Tolna vármegye nagyarányú telepítése és földigénylőire a 3 éves terv keretében az UFOSZ-tagok részére 50%-os kedvezményt jelentő üsző- és tehénakció nem járt a megkívánt eredménnyel; éspedig a juttatásra javaslatba hozott újgazdák pénztelensége miatt, mert az 50% vételárat sem tudták kifizetni. A felügyelőség megítélése szerint 5 éves törlesztés folyósításával és igen mérsékelt kamatláb alkalmazásával, ezt is addig a mértékig, ameddig az állatok biztosítására elegendő lenne, kellene a fiaskóval járt akciót esetleg a termelési verseny keretében újra megszervezni.