Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

sertés törzstenyészeteink 1947. év folyamán jelentős mértékben szaporodtak. Itt lényeges veszteséget idézett elő az 1947. év nyarán uralkodó sertéspestis és orbánc. A múlt évi őszi apaállat-vizsgálatok eredménye alapján a mangalicakan-hiány a vármegyében 110 db volt. Ezen hiány azonban csak viszonylagosnak mondható, részint azért, mert a gazdák nem minden esetben hajtják fel az apaállat-vizsgálatra kanjaikat, részint pedig azért, mert igen sok tenyésztő, aki 4—5 db kocával rendelkezik, már saját kant tart kocái részére, és a kocák befedeztetése után a kant mint hízót értékesíti. Törzskönyvi ellenőrzés alatt áll mangalica tenyészkoca népies tenyészetben 84 db, berkshire 9 db, fehér hússertés 42 db. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban 88 db anyakoca áll ellenőrzés alatt állandó emelkedő létszámmal. A vármegyei gazdasági felügyelőség és az állattenyésztő egyesület a kistenyésztők kezén levő jobb mangalica tenyészkanok értékesítésével igyekezett a gazdák sertéstenyésztési kedvét fokozni. 1947. év folyamán Pest megye, Veszprém és Szatmár vármegye részére mangalicakan-akció keretében 15 db mangalica tenyészkant, jugoszláv jóvátételi célra 107 db mangalica tenyészkant, orosz jóvátétel céljaira pedig 9 db mangalica tenyészkant adtunk el. A földreform végrehajtása következtében megszaporodott kisbirtokok üzemi adottságai elsősorban a sertéstenyésztésnek kedvezett. A kisgazdaságoknak úgyszólván a sertés a legfontosabb tenyésztési ágazata, és a jövőben a kistenyésztőinknek kell a jobb minőségi tenyészkanokat is előállítani, amelynek biztosítása végett a gazdasági felügyelőség az állattenyésztő egyesülettel karöltve megkezdte a törzstenyészetek létesítéséhez szükséges előkészítő és szervező munkálatokat. JUHTENYÉSZTÉS Csanád vármegye területén 1940. évet megelőzően kistenyésztőink kizárólag a cigája juhot tenyésztették. A vármegyében 1944. év tavaszán 18 500 db juh volt, ebből Mezőhegyesen 6500 db fésűs, míg a többi kistenyésztők kezén volt. 1946—47. év aszályos esztendő következtében fellépett nagy takarmányhiány a kistenyésztő juhtartó gazdákat igen nehéz helyzet elé állította. Igen sok 2—300 anyával rendelkező juhász alig-alig rendelkezik takarmánnyal, úgyhogy a vármegyei gazdasági felügyelőség mintegy 1900 db juhnak a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban történt elhelyezésével biztosította a juhállomány jelentős részének az átmentését és minőségi fejlesztését. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban fele tej, gyapjú és bárány haszon mellett nyertek elhelyezést a kistenyésztők juhai. Az 1947. évi tavaszi haszonállat-összeírás szerint 8695 db juh volt a vármegyében. Az állattenyésztő egyesület az 1947. év tavaszán a vonatkozó rendelkezések értelmében a juhtenyésztő szakosztály irányítása mellett megkezdte a bonitálási és fejési ellenőrzési munkálatokat. 1947. évben törzskönyvi ellenőrzés alá került 591 db cigája fajta juh. A további felvételek folyamatban vannak. Az állattenyésztő egyesület juh-