Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS
tenyésztési ellenőre végzi a kistenyésztők juhállományának bonitálását. A vármegye területén aránylag kevés juhlegelő van, és az a juhtenyésztésnek csak korlátozott lehetőséget ad. A cigája fajta kevesebb és kevésbé értékes gyapjút ad, mint a fésűsgyapjas, azonban igen jó tejelő és nagyobb hústömeget szolgáltat, továbbá a cigája fajta igénytelensége is figyelemreméltó. A cigája fajta gyapja fonás közben nem sodródik. A vármegyei állattenyésztő egyesület 1947. évben Jugoszlávia részére 91 db cigája tenyészkost adott el. Az eladott kosok 1947. évi tavaszi bárányok voltak, átlagos súlyuk 45 kg volt. Rendkívüli káros a juhállományoknál a nagymérvű rühösség. Sajnos az egész vármegyében nagyon kevés a rühmentes juhállomány. A rühösség miatt egyaránt észrevehető nagy a veszteség úgy a gyapjúban, mint a tejben. Rendkívül megnehezíti a rühösséggel fertőzött állomány gyógyítását, hogy nem minden egyes tenyésztő végzi el a fertőtlenítést, és a fertőző egyedek Összeverődnek a fertőtlenítésen, fürdetésen átesett egyedekkel is. Különösen a nyár végi és az őszi hónapokban, amikor már pásztor nélkül legeltetnek juhászaink. BAROMFI-, KECSKE- ÉS HÁZINYÚLTENYÉSZTÉS Csanád vármegye baromfiállománya a háborús helyzet következtében szenvedett mennyiségi kiesést teljesen kiheverte és számbelileg már helyreállt. A vármegye baromfiállománya rendkívül keresztezett. Mondhatni minden fajtájú tyúkféle megtalálható, a leghorn tojójellegű tyúktól elkezdve az orpington hústyúkig. Ha egy-egy tenyészetben külön-külön meg lehetne találni a tyúkfajtákat, az a kisebb hiba lenne, a nagyobb hiba azonban ott van, hogy ezek a különfajta tyúkok egymással szabadon kereszteződnek, és az elképzelhető legszínesebb állományt lehet látni. Célunk, hogy a tenyésztőinket ráneveljük a helyes útra, a fehér magyar (parlagi), a vegyes hasznosítású tyúk tenyésztésére. A vármegyei állattenyésztő egyesület kisállattenyésztő szakosztálya keretében 3 mintaközség működik. A 3 mintaközségnek 47 tagja van. A mintaközségeken kívül van a vármegyében 8 államilag ellenőrzött telep. Az ellenőrzés alatt álló fehér magyar (parlagi) tyúkok száma 2222. A vármegyében az összes baromfifélék száma az 1947-es összeírás szerint: 277 269 db, ebből tyúkféle 229 881, lúdféle 12 284, kacsaféle 26 351, pulykaféle 4389, gyöngytyúkféle 4369. A tenyésztők is rájöttek, hogy a pulykatenyésztés és a gyöngyös tenyésztése amellett, hogy tenyésztése országos gazdasági jelentőségű, még jövedelmező is. A pulyka és gyöngyös tenyésztését 1948. évben erősebb ütemben fogjuk fokozni. A vármegyében a bronz és fehér pulyka, illetve ezek keresztezéseit láthatjuk. Gyöngyösökből pedig a kékesfehér pettyes fajtát találjuk. A víziszárnyasok vonalán megtalálható a kiváló tenyészértékű, középnagy testsúlyú fehér magyar lúd és a nem közép testnagyságú fehér kacsa. A víziszárnyasok tenyésztésének különös jelentőséget a Maros folyó ad.