Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS
hasonló katasztrófa bekövetkezését. Megszokott dolog hazánkban a száraz nyár, aminek következtében szálastakarmány-bőségre számítani nem lehet, ez indokolja a takarmányok konzerválását és a gyári és ipari, takarmányozásra alkalmas melléktermékek minél nagyobb tömegben való biztosítását... 1 Olvashatatlan aláírás állategészségügyi tanácsos Tisztázat. — UMKL FM Állategü. O. 1947—88—100 259. 1 A javaslat továbbiakban a járási állatorvosi jelentéseket elemzi. 239 Budapest, 1947. március 28. RÉSZLET A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYÁNAK FELJEGYZÉSÉBŐL: AZ APAÁLLATHIÁNYRÓL A budapesti kerületben az apaállathiány egyre súlyosabb. Sem bika, sem mén, sem kan nincsen elegendő. Ez nem helyi jelenség, általános panasz. A vármegyék nem gondoskodtak idejében a bikák beszerzéséről, a kanok utánpótlásáról. A tenyészménvizsgálatokat nem tartották meg, és ahol voltak ménvizsgálatok, oly kevés mént hagytak meg, hogy a kancatulajdonosok szinte kénytelenek zugmént igénybe venni. Emiatt lehetetlen a tenyészbénaság elleni védekezés. A rétsági járás területén január hóban tartották meg a ménvizsgálatokat: 48 elővezetett magánménből egyet engedtek tenyésztésre, 1 mén áll 26 község kancaállományának rendelkezésére. Helytelen a fedeztetési állomások elosztása is. Előszállás községben van egy fedeztetési állomás 3 ménnel, míg Sárbogárdon csak 1 mén van, az egész járás területén 7 mén engedélyeztetett. Az adonyi járás területén 6 engedélyezett magánmén van, a kancák ellenek, és az ún. kilencedet nem tudják a lótulajdonosok betartani. Sok a panasz a magas fedeztetési díjak miatt. A kanhiány legnagyobb Nógrád vármegyében. A vármegyei állattenyésztési egyesület a községek segítségére nem tud lenni a kanok beszerzésénél. Az állattenyésztési alapnak nincsen pénze ahhoz, hogy a húsra értékesített apaállatok helyett újakat szerezzenek be. A miskolci kerületben korábban volna kezdendő a ménvizsgálat, mint az elmúlt évben, mert előfordult, hogy helyenkint csak novemberben fejezték be. így a gazda a tenyésztésre alkalmatlan ménje ivartalanítását elrendelő határozatot csak november végén kaphatta meg, amikor már a hidegre való hivatkozással a herélést elhalasztotta tavaszra, ami sok visszaélésre adott alkalmat. A kaposvári kerületből szintén javasolják a mének és méncsikók nyár derekán való vizsgálatát, hogy az éven felüli méncsikók zugfedeztetésre ne használtassanak.
