Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS
236 Veszprém, 1947. január 31. Veszprém vármegye 1946. évi „évkezdő'''' állatállománya: Állatlétszám összesen Szarvasmarha Ló Juh Sertés Szamár Kecske db 58 332 7123 5773 52 700 50 1227 Háborús veszteség %-ban 50 75 90 65 52 — A háborús veszteséget feltüntető százalékos adatok csak részbeni tájékoztatást nyújtanak a vármegye állatállományát ért veszteségről, mert ha hozzávesszük, hogy a veszteség főként a jó haszonállatú, tetszetős küllemű, nagy testű, sok húsú, felnőtt, tehát a legértékesebb korú állatállományban állt elő, akkor tudjuk csak igazán megítélni a vármegye állatállományának súlyos veszteségét és helyzetét az 1946. év kezdetén. A köztenyésztésre használt értékes apaállatok létszámában is ugyanilyen százalékos arány volt a számszerű hiány, mint veszteség. Az év elején csak 228 db tenyészbika és 291 db tenyészkan volt a köztenyésztésben, messze a tényleges szükséglettől. A vármegye egyes részein, nevezetesen az enyingi járás északi részén, a veszprémi járás déli részén és a zirci járás keleti részén, egyes községekben úgyszólván alig maradt állatállomány. Ilyen körülmények között az állatállomány fejlesztése érdekében kifejtendő szakszolgálatnak elsősorban oda kellett irányulnia, hogy az említett állapotokon segítsen és előmozdítsa, megteremtse mindazon lehetőségeket, melyek a fentebb vázolt súlyos helyzeten segítenek. Az első tevékenység volt a szükséges apaállatok neveltetésének biztosítása, hogy a köztenyésztés elegendő számú apaállattal legyen ellátható. Ezt a törzs könyvelés megszervezésével, annak széles körű kiépítésével és a törzskönyveitető tagok apaállatnevelésre való rábeszélésével értük el, olyan körülmények között, amikor még reménytelennek látszott a törzskönyvelés gondolata, célja és eredménye. A vármegye területén : 110 községben 4600 db tehén és 274 db sertés ellenőrzési munkálatai voltak folyamatban, és ezáltal biztosítva lett a szükséges növendékapaállat-létszám, különösen bikavonalon.
