Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

Ezzel párhuzamosan — mivel Veszprém vármegye „önellátó" vármegyének lett nyilvánítva — az 1946. év első felében folytatódott az állatlétszám arányosítását célzó tenyész- és igavonó állatokra szóló vásárlási engedélyek kiadása. Ilyen vásárlási engedély 165 egyénnek adatott ki. Továbbá folytatódott a 7680/1945. ME sz. rendelet értelmében és szellemében a tenyészigazolványok kiadása, hogy a tenyésztőket saját tulajdon állataik iránt érzett és táplált tulajdonjogi reményükben erősítsük. Ennek során kiadásra került tenyészigazolvány a vármegye területén: 4340 db szarvasmarhára 723 db lóra 343 db sertésre és 3 db kecskére. Mivel az 1946. év első felében, annak elejétől fogva, készpénzért tenyészapaállatokat beszerezni nem lehetett, bikákra és kanokra pedig a köztenyésztésben igen nagy szükség volt, felhatalmazást kaptak a községek és közületek, hogy a selejtes apaállatok helyett a szükséges új tenyészapaállatokat csere útján, terményért, fáért stb. beszerezhetik. Természetesen a gazdasági felügyelőség engedélyével és közreműködésével. Ily módon lett átmentve az állattenyésztési alap tulajdonát képező 128 db bika is, mert mustra bika helyett új bika lett ismét beállítva csere útján. Az állattenyésztési alap az állandóan romló pénzügyi viszonyok miatt működését nem kezdhette meg, a tenyészállatdíjak sem lettek kivetve, bár a költségvetés adópengőben elkészült, mert a pénzbeli, akár adópengőbeni kivetés, és a gazdák ez irányú megterhelése teljesen céltalannak látszott, mert pénzért semmiféle állat nem volt vásárolható. Csak a forint bevezetése után lett az állattenyésztési alap 1946. évre szóló költségvetése letárgyalva, a tenyészállatdíjak kivetve, melyek befizetése az állattenyésztési alapba az 1946-os év vége felé már meg is kezdődött. Az 1946. év folyamán jóvátételre leadott a vármegye 435 db tenyészmarhát és 600 db vágómarhát, ezek felülvizsgálatánál a kijelölésnél hat bizottságban részt vettünk, és ezt a gazdákra nézve terhes ügyet nagy általánosságban közmegelégedésre sikerült lebonyolítani. Az 1946. év tavaszán a lótenyésztés megszervezése és helyreállítása érdekében 52 db mén kapott köztenyésztésre jogosító igazolványt. Ezek közül 41 db magánmén, 11 db pedig állami tulajdon volt. A vármegyénkben a rendkívül súlyos aszály miatt a gazdák egész évben takarmányhiánnyal küszködtek, ezért a növendék állataiktól minden módon igyekeztek szabadulni. Ezt az állattenyésztésre rendkívül káros jelenséget igyekeztünk megállítani azzal, hogy a két éven aluli állatok vágási tilalma tárgyában kiadott 64 300/1946. FM sz. rendelet

1 értelmében szigorúan őrködtünk a növendék állatok vágására, és csak a tényleg tenyésztésre, felnevelésre alkalmatlanok részére adtunk ki tenyésztési alkalmatlanságról szóló igazolványokat. 1946. augusztus 1. óta az állattenyésztésben nagymérvű konszolidáció mutatkozott.