Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

Azáltal, hogy a bizottság elegendő ménre adott ki engedélyt, elérte, hogy a vármegye területén a tenyésztésre alkalmas kancáknak 90%-a került fedeztetésre. Tenyészbénaság a vármegye területén Lövő és Osli községekben mutatkozott egy-két esetben, továbbá Sopron város területén egy esetben. JUHTENYÉSZTÉS A vármegye területén a juhtenyésztés jelentősebb szerepet nem játszik. Az 1945. évi állatösszeírás szerint 757 db juh maradt a vármegye területén, ezen állomány azóta, tekintve, hogy nagyobb gazdaságok idegen vármegyéből egyébként nem hasznosítható területeik kihasználására juhokat szereztek be, azt mondhatni megkétszereződött. Egyes községekben az udvaros juhtartással is foglalkoztak a gazdák, azonban a gyapjúértékesítés szervezetlensége miatt állandóan csökken. APRÓ HÁZIÁLLATOK TENYÉSZTÉSE A vármegye baromfitenyésztése kizárólag kis- és törpebirtokosok kezében van. 1946. évben a baromfiállomány azt mondhatni elérte a békebeli létszámot mennyiségileg, sőt egyes vidékeken meg is haladta. Tyúkféléknél nincs nagyobb vidékre kiterjedő fajtaegyöntetűség, csupán a vörös izlandi és a sárga magyar parlagi fajták kezdtek mindinkább tért nyerni az állami akciók során kiosztott tenyészbaromfiak szaporítása következtében. A vármegye területén a múltban egy baromfitenyésztő mintaközség működött, és 5 államilag ellenőrzött magán baromfitelep. Úgy a magántelepek szaporítására, mint a mintaközségek szervezésére egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik, több község kérte állományának felülvizsgálatát, hogy mintaközséggé szerveztessék, és 7 község kérte egyhetes baromfitenyésztői tanfolyam tartását. Különösen a csornai járás területén mutatkozik nagy érdeklődés. Liba- és kacsatenyésztésben főleg a fehér magyar fajták tenyésztése azt mondhatni általános. Angóranyúl-tenyésztés különösen Sopron városban és Szilsárkány községben volt nagyon fejlett. Házinyúltenyésztéssel a vármegye területén nagyban az állami gazdaságok Rábakecöli intézősége foglalkozott, és az általános húshiány miatt azt mondhatni a kisgazdák nagy része, azonban amint a húshiány enyhült, jelentőségét elveszítette és a tenyésztéssel felhagytak. Másolat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1947—10—200 350. 1 Az 1945. október 5-én kiadott 122 400/1945. II. 1. FM-körrendelet az országos lótenyésztési igazgatást helyezte új alapokra: megszüntette az addig működő méneskart.