Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

JUHTENYÉSZTÉS A háború előtti állománynak csak mintegy 18%-át kímélte meg a háború, a megmaradt állomány vegyes. Tisztavérű fésűsgyapjas merinó tenyészanyag Sajósenye községben, továbbá az ózdi járás néhány községében (Szentsimon, Domaháza) található. LÓTENYÉSZTÉS A lóállomány fajtajelleg nélkül, kevert anyag, a hivatalos tenyészirány még nincs megállapítva. KECSKE-, BAROMFI- ÉS HÁZINYÚLTENYÉSZTÉS Az ipari központokban, különösen a kecskeállomány a háború előtti létszámnak az ötszörösére emelkedett. A háború okozta húshiány a házinyulak tenyésztését is előmozdította. Ettől terjed az angóranyúl tenyésztése is, különösen a gyári és bányamunkásság körében; A miskolci keltetőközpont 1946 tavaszán megkezdte működését szedett tenyésztojásokkal, emiatt a kelési arány feltűnően gyenge volt. Baromfikiosztási akció nem volt. A vármegyében működő baromfkenyésztési szaktanácsadónő 4 községben rendezett tanfolyamot nagyszámú érdeklődő részére. A tanfolyamok hallgatóit főleg a járványos betegségek leküzdésének kérdése érdekelte. ÁLLATÁLLOMÁNY Állat megnevezése 1946. évben 1945. évben 1944. évben Ló 9 487 db 3 720 db 22 150 db Szarvasmarha 51 950 db 30 852 db 74 640 db Sertés 35 921 db 9 300 db 59 180 db Juh 10 825 db 5 050 db 45 000 db Kecske 4 991 db 2 600 db 2 200 db Szárnyas 98 600 db 47 260 db 300 000 db