Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

2. Állatvásárlási kölcsön a gazdáknak. Legalább 10 millió forint összegű állami hitelkeretet kellene nyitni az OKH útján tehén- és üszővásárlásra az arra érdemes, rászoruló és elegendő takarmánnyal rendelkező gazdák számára. A kölcsönnek lehetőleg kamatmentesnek kellene lennie, a gazdákat legfeljebb 2—3% kezelési költséggel lehetne megterhelni. A kölcsön visszafizetése két részletben történhetne: 1

/

3 részét 1947. november—december havában, 2

/

3 részét pedig a búzakötvény beváltása idején, 1948 végén kellene visszafizetni. A kölcsönből vásárolt állatra teljes visszafizetésig elidegenítési tilalmat lehetne kikötni. Ez az összeg kb. 5000 tehén és üsző felvásárlását tenné lehetővé. A vásárlások lebonyolítását ugyancsak az állattenyésztő egyesületekre kellene bízni. 3. Vasúti fuvardíjkedvezmény a tenyészszállításoknál: a) az állattenyésztő egyesületek által végzett szállításoknál 80%-os, b) a gazdák szállításainál pedig legalább 50%-os fuvardíjkedvezményt kellene adni. Tudomásunk szerint a Földművelésügyi Minisztérium és a MÁV között folynak ez irányban tárgyalások, amelyek során a MÁV 10%-os kedvezményt már kilátásba helyezett. 4. Vasúti fuvardíjkedvezmény a szálas takarmányok és a csöves, valamint szemeskukorica-szállításoknál : 80%-os kedvezményt kellene nyújtani akkor, ha a szállító gazda lakóhelye szerint illetékes állattenyésztő egyesület igazolja, hogy a szállító gazdának a takarmányra saját állatai eltartásához van szüksége. (A takarmányszállításoknál tudomásunk szerint a MÁV 15%-os kedvezményt helyezett kilátásba a Földművelésügyi Minisztériumnak.) 5. Vágóállatok felvásárlásához megfelelő hitelkeret a közellátási tárca részére. 6. A takarmányexport szüneteltetése. Az olajpogácsa, korpa, kukorica és általában mindenféle takarmány kivitelét szüneteltetni kell a jövő évi szérfetermés betakarításáig. 7. A melaszból való szeszfőzés betiltása. A cukorgyári melaszt teljes mennyiségében takarmányozási célra kell biztosítani. A melasznak ugyanis takarmányínséges időkben különös jelentősége van, mert ennek a segítségével lehet a szalmát, töreket, polyvát nagyobb mennyiségben feltakarmányozni és táplálóvá tenni, és ezáltal számottevő mértékben pótolni lehet a hiányzó szénát. Tudtában vagyunk annak, hogy a melasznak a szeszfőzéstől való elvonása kincstári és külkereskedelmi szempontból is veszteséget jelent, de az állatállomány megmentéséhez ez idő szerint sokkal jelentősebb érdekek fűződnek, hogysem ettől az aránylag csekély áldozattól visszariadhatnánk. 8. Az erdei legeltetés és a lombtakarmánygyűjtés engedélyezése a takarmányínséges vidékeken. A fentiekben vázolt intézkedések távolról sem elegendők ahhoz, hogy a bajt teljesen megszüntessék, de mindenesetre lényegesen enyhítenék azt. A gazdatársadalmi szervezetek természetesen igyekeznek egyéb módon is segítségükre lenni a gazdáknak, igy például előmozdítják, hogy a takarmányínségben szenvedő vidékekről a tenyész-