Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

állatok egy része olyan vidékre kerüljön, ahol a gazdák téli tartásra hajlandók elvállalni. Ennek megkönnyítésére is szolgálna a 3. pont alatt kért fuvardíjkedvezmény, amelynek ilyen esetben azonban nemcsak most, hanem az állatok tavaszi visszaszállításánál is érvényesülni kell. Amidőn ismételten kifejezést adunk annak, hogy a felsorolt kívánságok kidolgozásánál a kérdés megoldásával kapcsolatban felmerült igényeket a legminimálisabbra szorítottuk, a legnagyobb nyomatékkal kérjük Miniszterelnök Urat, hogy javaslatainkat a sürgős megvalósításhoz segíteni méltóztassék. Fogadja Miniszterelnök Úr őszinte nagyrabecsülésünk nyilvánítását. Halács Ágoston igazgató Tisztázat. — UMKL FM Állatteny. Főo. 1946—14—67 644. A Miniszterelnökség a javaslatot 1946. szeptember 25-én a Földmüvelésügyi Minisztériumhoz továbbitotta, ahol konkrét intézkedéseket foganatosítottak az előterjesztésben foglaltak megvalósítására. 1 A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara 1946. szeptember 16-án egy beadvánnyal fordult az Országos Mezőgazdasági Kamarához, azzal a kérdéssel, hogy azt továbbítsa a miniszterelnökhöz. A beadvány ismertette a Tiszántúl állattenyésztésének nehézségeit, s azok leküzdésére javaslatokat tartalmazott. 227 Budapest, 1946. december 15. RÉSZLET A MAGYAR NEMZETI BANK KÖZGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSÉBŐL: AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS HELYZETE Az állatállomány az elmúlt évi mélyponttal szemben az előzetes adatok szerint májusig, de a nyár folyamán valószínűleg továbbra is gyarapodást mutatott: Állatfaj 1938 február 1944* február 1945 szeptember 1946 május 1946. évi az 1938. évi 1946. évi az 1945. évi Állatfaj ezer darab százalékában Ló 814 860 358 401 49.2 112,0 Szarvasmarha 1882 2187 1053 1104 58,6 104,8 Sertés 3110 4099 1085 1315 42,2 121,1 Juh 1629 1319 318 352 21,7 111,0 * A trianoni terület.