Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

zási viszonyok folytán annyira lecsökkent, hogy a kötelező beszolgáltatáson felül a tehéntartóknak alig pár liter megmaradó tejet háztartásuk szükségletének fedezésére és a szükséges dolgoknak csere útján való beszerzésére fordítják, vagy pedig a fővároshoz közelebb eső községekből bebatyúzzák a fővárosba és itt a feketepiacon kerül értékesítésre. Üszőborjúkra fennálló vágási tilalom folytán a tej egy része a borjúk felnevelésére is fordítódik. Tehénvásárlás szórványosan a nyugati vármegyékből történik, de az árak óriási emelkedése következtében mind kevesebb és kevesebb tehenet tudnak a megyébe behozni. Kovács Sándor m. áll. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1946—10—152 175. 1 Az 1894. évi XII. tc. a köztenyésztésre szolgáló apaállatok beszerzését a községek feladatává tette. A községek több évtizeden keresztül aránylag sikerrel oldották meg az apaállatok biztosításával kapcsolatos teendőket, de később már nem tudták kielégíteni az egyre fokozódó igényeket, ezért szükségessé vált ezt a feladatot a megyékre bízni. Az 1940. évi XII. tc. (kiadva május 28-án) a jó minőségű apaállatok fenntartását a törvényhatóságokra bízta, és ennek érdekében vagyoni alapot, ún. állattenyésztési alapot hozott létre. 1 A 123 200/1945. FM sz. rendelet december 13-i keltezésű, de csak 1946. január 9-én jelent meg „A tenyésztésre alkalmas lovak tartásának szabályozása tárgyában" címmel. 226 Budapest, 1946. szeptember 18. AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI KAMARA BEADVÁNYA A MINISZTERELNÖKHÖZ AZ ORSZÁG ÁLLATÁLLOMÁNYÁNAK FEJLESZTÉSE ÜGYÉBEN Amidőn a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának a Tiszántúl állatállományának megmentésére teendő intézkedésekről szóló felterjesztését mellékelten Miniszterelnök Úr elé terjesztjük, tisztelettel rámutatunk arra, hogy az abban panaszolt bajok és nehézségek nemcsak a Tiszántúl területén, hanem úgyszólván az egész országban tapasztalhatók.

1 A rendkívül száraz időjárás következtében ugyanis az ország túlnyomó részén igen gyenge volt a szálas takarmányok termése, kisültek a legelők és a kukoricatermés is nagyon rossznak ígérkezik. Bár az ország állatállománya a háborús események során nagymértékben megfogyatkozott, sok helyütt még ennek a csekély állatállománynak