Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

VI. ÁLLATTENYÉSZTÉS

TEJGAZDASÁG A Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely thj. város területén az orosz hadsereg bevonulása előtt 10 tejszövetkezet és 8 magántejüzem működött. Ezek közül 1945. év folyamán csupán 3 szövetkezeti tejgyűjtő és 9 kis tejgyűjtő működött. A tejgyűjtés igen nagy akadálya a szétszórt tanyarendszer. Azonkívül egy-egy gazdaságban az előállított tejmennyiség is oly kevés, hogy a beszállítási kötelezettséget teljesen még a békeviszonyokban sem érte el. Ugyancsak a szétszórtságnak az oka az is, hogy a tejüzemek nem voltak képesek a megtermelt tejet a magas szállítási költségek mellett összegyűjteni. A tejüzemek jelenlegi munkája mondhatni teljesen a 3700/1945. ME sz. rendelet

1 értelmében beszolgáltatandó tej gyűjtésére és feldolgozására szorítkozik. A takarmányhiány és a tehenek jelentős részének igásállatokként való használása a tejtermelést igen nagy mértékben csökkenti, úgyhogy a gazdák csak nagy nehézségek mellett tudnak eleget tenni a fenti rendelettel előírt tejbeszolgáltatási kötelezettségüknek, úgyhogy a tejértékesítés megszervezéséről csak az után lehet szó, ha a tejtermelés adottságai meglesznek, és a gazdaságok oly helyzetbe kerülnek, hogy a tejüzemek részére is tudnak tejet szállítani a megfelelő mennyiségben. Baradlai Mihály m. áll. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1946—10—152 175. 1 Az 1945. június 20-án kelt 3700/1945. ME sz. rendelet a tej és tejtermékek forgalmát és felhasználását szabályozta. E rendelet szerint minden tehéntartó egy tehén után naponként két liter tejet volt köteles hatósági áron beszolgáltatni. 224 Székesfehérvár, 1946. március 1. A FEJÉR VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE A vármegye állatállománya a háborús tevékenység folytán mondhatni teljes egészében elpusztult. Sajnos, a tenyésztők kezén levő, nagy teljesítményű, országosan elismert, a gazdák igényeinek és a helyi viszonyoknak leginkább megfelelő tenyészés haszonállatok részben a kiürítés, részben a háború viharában elsodródtak, és csak a gazdák törhetetlen akaratának és soha nem csüggedő ösztönös föld- és állatszeretetének köszönhető, hogy egy része élete kockáztatásával átmentette családtagként szeretett lovát, tehenét, sertését. Akinek pedig ez nem sikerült, az az utazási és szállítási nehézségek leküzdése után törekedett az állatlétszámot felszaporítani. Sajnos —