Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

V. RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS

dásának az, hogy a községi elöljáróságok más irányú munkával vannak elfoglalva, és az ilyen ügyek elintézésére nem áll munkaerő rendelkezésükre. A vármegye területén levő legelők talaja részben vályog, részben pedig homok. A homokos talajú legelők a barcsi, a nagyatádi, a csurgói és a kaposvári járásokban vannak. A homok és a kötöttebb talajú dombos legelők megjavítása a legnagyobb feladat, annál is inkább, mert az ilyen talajok a legsoványabbak, és vannak a legjobban kitéve a nyári szárazság okozta kisülésnek. Ezeknek a legelőknek a megjavításával annál inkább kell foglalkozni, mert a legelőgazdálkodás az erősen dombos vidékeken és a homokvidéken más termelési ág kifejlődésének korlátozottsága miatt a legnagyobb jelentőségű és a legfontosabb. Halmi Pál áll. gazd. főfelügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 206 Sopron, 1948. (h. n.) A SOPRON VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Sopron vármegyében és Sopron thj. város területén a legelő- és rétterületek kiterjedése a következő: Járás és thj. város Szántóterület Legelő Rét kat. hold kat. hold V /o kat. hold o/ /o Csepregi járás Csornai járás Kapuvári járás Soproni járás Sopron thj. város 43 946 60 305 67 295 29 292 6 270 2 564 6 332 8 955 2 110 849 12,33 30,43 43,04 10,13 4,07 3 561 12 329 8 072 3 247 1 129 12,57 43,51 28,49 11,46 3,97 összesen 207 108 20 810 100,00 28 338 100,00 Mint a fentebbi kimutatásból megállapítható, a legtöbb legelő Sopron thj. városon kívül a kapuvári és a csornai járásokban, a legtöbb rét pedig ugyancsak Sopron thj. város területén kívül a csornai és kapuvári járásokban van. A legelő, a rétek általában sík területek. Egy részük mély fekvésű — különösen a