Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

V. RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS

203 Szolnok, 1948. március 31. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye területén az összes közös- és közlegelők területe 79 366 kat. hold. A legelők minősége, tekintettel azon körülményre, miszerint legelőnek általában véve a szántóföldi mívelésre alkalmatlan szikes, csekély táperejű, vízállásos talajokat hagyták meg — gyengének mondható. A vármegyében levő legelők 40%-a szikes. A legeltetési idény a vármegye területén általában véve május 1-től októberig tart. Építési és Közmunkaügyi Minisztérium a vármegyében mutatkozó munkanélküliség enyhítésére 80 000 forint segélyt bocsátott a vármegye rendelkezésére, arra a célra, hogy ezt az összeget elsősorban a községi és városi közigazgatási hatóságok határain belül fekvő közbirtokossági, legeltetési társulati, földmívesszövetkezeti és egyéb közlegelők megjavítására kell fordítani. A 80 000 forint segélyt 20—20 000 forintjával a következő községek kapták: Dévaványa, Karcag, Kunmadaras, Rákóczifalva. Az Építési és Közmunkaügyi Minisztérium által kijelölt községekben a legelőjavítási munkálatok pontos és tervszerű kijelölését a vármegyei gazdasági felügyelőséghez beosztott rét- és legelőügyi előadó, a zöldmező-szövetkezet kiküldött szaktisztviselője és a zöldmező mester végezték. Az említett legelőkön a következő legelőjavítási munkálatok végeztettek el: talaj egyenetlenségek elboronázása, határárkolás, gyomirtás, fásítás, háborús eseményekkel kapcsolatos lövészárkok és bunkerek elplanírozása. 1947. évben a tiszagyendai és mezőtúri legeltetési társulatok kérték rizstermés szempontjából leggyengébb legelőrészeik feltörését. A Földmívelésügyi Minisztérium a legelők feltörését azzal a feltétellel engedélyezte, hogy a feltört legelőrészeken 3 évi rizstermelés után öntöző legelőgazdálkodást fognak folytatni. Az okszerű legelőgazdálkodás népszerűsítése és a szakaszos legeltetés, fektetéses trágyázás általános bevezetése érdekében Jászapáti, Kunhegyes és Dévaványa községekben volt 8 napos zöldmezőgazdasági és 4 napos pásztorképző tanfolyam. A vármegye területén a legelőjavítási munkálatok, szélfogó berendezések, delelőligetek létesítése a viszonyokhoz képest kielégítő módon halad. Csomor Barnabás áll. gazdasági főfelügyelő, hivatalvezető