Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

V. RÉT- ÉS LEGELŐGAZDÁLKODÁS

204 Budapest, 1948. (h. n.) A vármegye területén összesen 268 627 kat. hold legelő van. Az állatállomány 177 531 számosállat, így egy számosállatra 11/2 kat. hold legelőterület jut. Sok köz­ségben olyan kevés a legelőterület az állatlétszámhoz viszonyítva, hogy az állatoknak csak mozgási alkalmat nyújt, de nem táplálékot. Különösen a Budapest közelében fekvő községekben csökkent a legelők területe, mert sok legelőterületet törtek fel, és azon jövedelmezőbb kerti gazdálkodást folytattak. 152 legeltetési társulat működik jóváhagyott alapszabályokkal, és 114 községi közlegelő van. A földreform során 6184 holddal gyarapodott a közlegelők területe. A legelők általában gyenge minőségűek, a mélyebb fekvésű helyeken füvezetük nagyrészt savanyú füvekből áll. A silány homoki legelők füvezete nagy aszály követ­keztében annyira kiszáradt, hogy még a minimális táplálékot sem adhatta a legelő állatoknak. A hároméves terv keretében 11 községben 13 legelőn végeztek legelőjavítást, össze­sen 42 000 Ft értékben. Ebből az összegből a községek többnyire legelőjavításra szük­séges eszközöket kaptak. A legelőjavításban részt vevő községek Szabadszállás, Pál­monostora, Cegléd, Tápiószele, Harta, Kecel, Irsa, Pusztavacs, Tura 1—1, Dusnok és Kalocsa 2—2 legeltetési társulattal. A rétek összterülete 208 498 kat. hold. Aszályos esztendő következtében a rétek csaknem mindenütt egy kaszálást adtak. A széna minősége általában gyenge volt, holdankénti átlag szántóból 5—7 q. A szántóföldi takarmánynövények vetésterülete 91 247 kat. hold. A szántóföldi takarmánynövények vetésterületének további emelése feltétlenül kívánatos, azonban a takarmánymagvak magas ára és beszerzésének nehéz­ségei ezt akadályozzák. Másolat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734.

Next

/
Oldalképek
Tartalom