Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

116 Zalaegerszeg, 1948. (h. n.) A ZALA VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Zala vármegye vetésterületi adatai: Búza Rozs Árpa Zab Kukorica Burgonya Járás Járás kat. holdban 1. Keszthely 6 400 4 247 749 700 3 850 1 700 2. Lenti 5 688 5 500 277 800 5 615 1 700 3. Letenye 9 277 5 068 808 1 000 7 848 2 200 4. Nagykanizsa 9 996 6 964 1 849 1 400 5 050 3 250 5. Nova 7 426 4 300 996 1 800 2 650 1 900 6. Pacsa 10421 5 910 2 116 2 200 5 340 2 900 7. Sümeg 9 260 5 908 1 190 1 150 6 531 2 995 8. Tapolca 6 826 7 800 2 135 1 010 4 370 2 380 9. Zalaegerszeg 14411 10 876 2 446 3 080 4 980 3 600 10. Zalaszentgrót 5 824 5 100 964 1 300 4 710 1 900 11. Nagykanizsa város 1 544 608 290 135 380 550 12. Zalaegerszeg m. város 1 065 312 120 80 338 434 Összesen 88 138 62 593 1 13 940 14 655 51 662 25 509 A hat főtermény %-os megoszlása a szántóterületre vonatkozóan az alábbi: Búza 26,4% Rozs 18,7% Árpa 4,1% Zab 4,1% Kukorica 15,4% Burgonya 7,5% . . Az évi csapadékmennyiség 642,6 mm volt, rendkívül egyenlőtlen elosztásban, megyei átlag alatt. Az évi átlagos hőmérséklet 11,9 °C volt; a mért hőmérsékleti maximum 36°C, minimum —21 °C. 1947. évben a csapadék eloszlása vármegyei viszonylatban nagyon egyenlőtlen volt. Január és február hónapban hó alakjában lehullott csapadék március elején hirtelen olvadásnak indult, s mivel a talaj mélyen be volt fagyva, így a nedvesség a talajba beivódni nem tudott, hanem a földekről hirtelen lefolyt. Március hótól kezdődően az átlaghoz viszonyítva a szokottnál jóval kevesebb csapadék volt az egész esztendőben, június hónap kivételével. Mezőgazdasági munkálatok, tavaszi vetések, kapálások, kézi munkák, takarmánykaszálás, gyűjtés, hordás, aratás, cséplés, őszi talajelőkészítő munkák, vetések, kapá-