Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

részt pedig, mert meglevő készleteikkel is ismerős körükben csere útján azok részére, kik hozzájuk fordultak, előnyt kívántak cselekedetükkel biztosítani. A sikeres vetőmagakciók részleteit feltüntető kimutatást jelentésünk 4. oldalán közöljük . . .

2 Évi jelentésünk megtételénél a termelés egyéb tényezőire, a talajelőkészítő munkálatokra kívánunk még e helyen kitérni. A szárazság következtében kiszikkadt tarlók csak augusztus folyamán beállott esőzések után lettek lebuktatva. Csapadék ekkor sem volt olyan mértékben, hogy az őszi talajmívelő munkálatok, éspedig a vetésre előkészítő szántások, kellő időben elvégezhetők lettek volna. Csak a gondviselés segített rajtunk a hosszú és tartós ősz és mondhatnánk tartós hideg nélküli tél formájában, miáltal az őszi szántások túlnyomó részben és a megkívánható mértékben elvégezhetők lettek, és a legkésőbb elvetett kalászosok is kellőképpen megerősödtek és még december folyamáig helyenként meg is bokrosodhattak. Az az egy-két hetet kitevő fagyos téli napok száma sem rejtett semmiféle veszélyt, miután hótakaróval járt. Az elmúlt és hosszú évtizedekre visszamenő időkig páratlanul álló siralmas esztendőben parasztságunk még inkább felismerte, hogy az újjáépítésnél mindig a földmívesre vár az a feladat, hogy az újra munkához látó ország erőforrása legyen. A vármegyei gazdasági felügyelőség, mint a magyar gazdatársadalom tagja, a magyar föld dolgozóival ezen elvek tekintetében kezet fogva áll, és bízik a szebb jövő reményében. Gajdátsy Nándor áll. gazd. főfelügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 1 A holdankénti átlagtermés adatai maradtak ki. 2 A kimutatást — mely a Tolna megyében, illetőleg más megyékben elszállított minőségi vetőmagmennyiséget tünteti fel — elhagytuk.