Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS
A tervgazdálkodással kapcsolatban az őszi búza és rozs vetésterületét csökkenteni, a hüvelyesek, mesterséges takarmányfélék, ezek közül elsősorban a lucerna, továbbá az ipari és kereskedelmi, valamint zöldségfélék termőterületét emelni kívánjuk, egyrészt a közellátás megjavítása, másrészt megindult állattenyésztésünk továbbfejlesztése és nem kismértékben talajerőnk fenntartása érdekében... 4 Másolat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1948—10—102 734. 1 Az elhanyagolt (parlagon hagyott) mezőgazdasági ingatlanok megművelésére az FM 1947-ben nagyarányú akciót indított. (Lásd 61 530/1947. FM sz. rendeletet.) A rendelet 1. §-a kimondta: „Minden tulajdonos (birtokos) köteles a közérdek és az okszerűség követelményeinek megfelelő gazdálkodással az ország általános mezőgazdásági termelési rendjébe beilleszkedni és az ország újjáépítése, valamint jóvátételi kötelezettségének teljesíthetése és a lakosság élelmezésének biztosítása céljából mezőgazdasági birtokának megfelelő megműveléséről gondoskodni." 2 Elhagytuk a csapadék és a hőmérséklet alakulását ismertető részt. 3 Itt az őszi talajelőkészítő munkálatokat ismerteti. 4 A jelentés további szövegét, amely szőlőkre és gyümölcsösökre, valamint a rétekre és legelőkre vonatkozik, a IV., illetve az V. fejezetben közöljük. (Lásd a 175. és 196. sz. dokumentumokat.) 110 Hódmezővásárhely, 1948. (h.n.) A CSANÁD VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE Csanád vármegye az ország délkeleti sarkában, a Maros—Tisza—Körös háromszögében fekszik. Talaja általában középkötött vályog, egyes helyeken erősen kötött (központi járás, mezőkovácsházai járás egy része), egyes helyeken viszont lazább kötöttrétegű (torontáli járás, Makó város egy része), jól termő búzatalaj. Csanád vármegye általában azon tájak közé tartozik, amelyeknek majdnem összes növénytermesztési feltételei kifejezetten alkalmasak és jók, majdnem minden növény termesztésére egyformán alkalmas, és ezért úgyszólván valamennyi növénytermesztés átlaga az országos átlagot eléri, több növénynél az országos átlagon felül van. A lakosság főfoglalkozása a mezőgazdálkodás. A vármegyén belül találhatók kisebb tájegységek, ahol különleges gazdálkodás folyik, így pl. Makó város területén, Földek, Apátfalva, Magyarcsanád, Püspökiele községek területén hagyma, fokhagyma, Apátfalva, Magyarcsanád, Kiszombor, Újszentiván, Ószentiván, Nagykamarás községek területén a burgonya, Mezőhegyes község területén a gyepnövénymagtermesztés, Mezőkovácsháza, Dombiratos, Battonya község területén a cirok, Kunágota, Kaszaper, Almáskamarás, Nagykamarás községek területén a dohány, Gyála község területén a fűszerpaprika, Medgyesegyháza, Nagykamarás község területén dinnye speciális termesztésével foglalkozó társadalom szorgalma és fáradsága semmilyen tekintetben nem ismer határt.
