Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS
Az általános gazdasági helyzet az 1947. év folyamán valamivel jobbnak mondható az előző évihez képest.. 1 Az őszi talajelőkészítő, vetőmagbeszerző, valamint vetési munkálatokon még mindig meglátszik a háború okozta nehézség, bár az 1947. évben ezen munkálatok valamivel tökéletesebbé válottak, azonban még mindig nem érték el és nem érik el a megkívánt eredményt. A munka minősége és mennyisége még mindig kívánnivalót hagy a háború előtti évek munkájának minőségéhez, illetve mennyiségéhez mérten... 2 A háború előtti évekhez mérten még mindig alacsony termésátlagokat egyrészt a nem tökéletes talajmunka, a nem tökéletes növényápolás és a súlyos aszály [okoztál. A tökéletlen talajművelést és növényápolást egyrészt,az eszközök hiányával, másrészt a még mindig sok helyen előforduló munkaerkölcs alacsonyabb voltával magyarázhatom. A kedvezőtlen időjárás igazolására az alábbiakban felsorolom az egyes hónapokban leesett csapadékmennyiséget: január 40 mm, február 20 mm, március 17 mm, április 14 mm, május 25 mm, június 35 mm, július 45 mm, augusztus 9 mm, szeptember 17 mm, október 10 mm, november 32 mm, december 23 mm, összesen 287 mm csapadék esett, holott a vármegyében rendes körülmények között 450—550 mm a szokásos csapadék. Megállapítható tehát, hogy a szokásos csapadéknak mindösszesen a fele mennyisége esett le, és ehhez súlyosbító körülményként megemlítem, hogy ez a fél mennyiségű csapadék sem volt megfelelő elosztású, mert a vármegyében voltak olyan községek, amely a 287 mm csapadéknak a felét sem kapta, míg a mezőkovácsházai járásban, különösen Magyarbánhegyes község és környéke 300—400 mm csapadékot kapott. Tehát végeredményben az 1947. évi időjárás teljes mértékben kimeríti az aszály kritériumát. Maximális hőmérséklet július hóban 40 °C volt, minimális hőmérséklet december hó elején —12 °C volt. 1947. év tavaszán úgy a hatóságok, mint a szakhivatalok és nem utolsósorban a gazdasági felügyelőség minden erejével igyekezett a tavaszi szántási munkálatok folytatását előmozdítani, a vetéseket minden körülmények között keresztülvinni, amely munka eredménnyel is járt, mert minden termőterület bevetésre került, parlag terület úgyszólván nem maradt. A munkakedv, a munkáskínálat, bár a múlt évinél jobb, de a háború előtti állapotnál még mindig gyengébb volt... 3 Olajos és ipari növények vetésterülete 1947. évben csökkenést mutatott, minthogy a sertésállomány mennyiségileg megfelelő mértékben felszaporodott, így az olajos és ipari növények vetésterületének emelése általában nem bírt közellátási jelentőséggel. A cukorrépatermés az 1946. évihez mérten lényegesen emelkedett, mert az 1946. évben a cukorrépa-termelők érdekképviseleti szerve igen jelentős és előnyös lépést tett azáltal, hogy a termelőket megfelelő időben előleg cukorral látta el, és így biztosította a cukorrépa-vetésterület lényeges emelését. Bár a cukorrépatermésen is meglátszottak a nagy aszály nyomai, azonban mégis a cukorrépa volt az, amely legjobban bírta az aszályt, és így megfelelő termés mutatkozott, 13% cukortartalommal. A dohánytermés az 1947. évben is meglehetősen rendszertelen volt. Nagymértékben éreztette hatását ennél a növénynél az aszály, a termelt dohányok erősebbek a múlt évieknél. A dohánytermelők a múlt évekhez hasonlóan 1947. évben is sérelmezték
