Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS
Talajerő-utánpótlásra a szükséges mértékben lecsökkent állatállományunk és a nagyon hiányos trágyakezelés következtében még évekig nem lehet számítani, és bár ezt a pillangós virágú növények termelésének állandó fokozása egyoldalúan némileg pótolja, másrészt a foszfortrágyák hiánya következtében egyes esetekben károsan érezteti hatását az érési idő kitolásával, amit szembetűnően igazolt az elmúlt gazdasági év, melyben a közvetlen érés előtt álló búzák oly mértékben szorultak meg — néhol az előbecsléshez képest 50%-os mértékben — hogy az megfelelő mennyiségű foszforutánpótlás esetén nem következhetett volna be. Sajnos a gazdák számára oly nélkülözhetetlen műtrágyák vagy teljesen hiányoznak, vagy oly magas — termeivényeik árával nem arányban álló — áron kerülnek forgalomba, hogy csak az okszerű termeléssel ismerős, és így a műtrágyák használatának előnyeit már tapasztalt gazdák szánják rá magukat annak — ha mérsékelt mennyiségben is — beszerzésére. Hároméves tervünk sikere mezőgazdaságunk eredményességével elválaszthatatlanul összefügg, minden áldozatot meg kell tehát hoznia az államnak, amely alkalmas arra, hogy a termelés minden vonalon a lehetőség szerint eredményes legyen. Ennek előfeltételei: a termelési kedv felkeltése, a mezőgazdasági és ipari termeivények árainak összhangba hozása, a nélkülözhetetlen hitelélet megteremtése, a munka és munkásviszonyokban a nyugalmi állapot megteremtése, vetőmag, műtrágya, állatbeszerzési hitelek nyújtása, talajművelő eszközök és gépek minél kiterjedtebb mértékben való beszerzésének lehetővé tétele, a trágyakezelés és takarmánybiztosítás eszközeinek nagyobb mérvű akciókkal történő kiépítése, megfelelő mennyiségű és minőségű — megfizethető árú — ojtóanyagok, növényvédő szerek és elsősorban, a legnagyobb munkaidőben mindig fennakadással érkező üzemanyagok biztosítása.. . 2 A minimális hőmérséklet január 7-én —20,3 °C, a maximális augusztus 5-én + 37,6 °C volt. A nyár eleji és folytatólagos szárazság és állandó naptűzéses hőség a kalászosok megszorulását és általános terméscsökkenést eredményezett, aminek hatása nemcsak közélelmezésünkben és állataink takarmányozásában, de mezőgazdasági iparunkban is felmérhetetlen nehézségeket és károkat okozott. Súlyosbította helyzetünket háborús jóvátételi kötelezettségünkből eredő megterhelésünk is. Egér- és rovarkár az év folyamán mezőgazdaságunkat nem veszélyeztette számottevő mértékben, gyümölcsöseinkben azonban a féreg- és gombakárok — részben a védekező anyagok hiánya és magas ára, másrészt az újonnan hozzájuttatottak tudatlansága és nemtörődömsége folytán egyes helyeken igen nagymértékű volt, aminek a szárazsággal kapcsolatos termeléscsökkentő hatását az 1948. évi terméscsökkenés is meg fogja mutatni. . . 3 Vetőmagszaporító gazdaságainktól 3366,10 q utántermesztett búzát és 125 q utántermesztett rozsvetőmagot vásároltunk, amelyből helyi kiosztás 550 q búza és 125 q rozs, idegenbe szállítva 2418 q búza. Vármegyénkbe érkezett 450 q elit búza és 77 q elit őszi árpa, amely mennyiségek szaporító gazdaságainknak lettek kiadva. A tavaszi vetőmagakcióban kiosztottunk 563 q árpa és 681 q zabvetőmagot, főleg újonnan juttatott gazdák részére.
