Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

.. 1 Az 1945. és 1946. év termésátlagaira vonatkozólag azt látjuk, hogy még mindig nagy visszaesések vannak az előző évek átlagterméseihez viszonyítva. Ennek oka magyarázható az abnormis időjárással, a gyenge talajműveléssel, a lecsökkent igásállománnyal és a tápanyagtartalom rendkívüli lecsökkentésével. Nagyban befolyásolták még a gyenge átlagterméseket az elemi csapások, rovar és állati kártételek. A kertgazdálkodásban még mindig nagy visszaesés mutatkozik. A gyümölcsfáknak és szőlőknek a betegségek elleni védekező, permetezőszerekkel vontatottan való ellátása miatt. Egyes permetezőszereket csak a legnagyobb nehézségekkel és magas árban tudták csak a gazdaságok beszerezni, vagy egyáltalában nem is tudtak hozzájutni, aminek következtében termésüknek egy része tönkrement. Gyümölcstermelés a vármegye területén, a szilva kivételével, elég gyenge volt. Szőlőtermés elég jól sikerült és jó minőségű bort adott. A vármegye területén 1946. december 31-ig felszántottak 164 698 kat. holdat, az összes szántóterület 50,80%-át. Búzával bevetettek 73 736 kat. holdat, az összes szántóterületnek 22,73%-át, az előző évek szokásos átlagos vetésterületének 77,61 %-át. Rozzsal bevetettek 8829 kat. holdat, az összes szántóterületnek 2,72%-át, az előző évek szokásos átlagos vetésterületének 80,26%-át. Őszi árpával bevetettek 1902 kat. holdat, az összes szántóterületnek 0,56%-át, az előző évek szokásos átlagos vetésterületének 59,43%-át. Ezenkívül vetettek még 80 kat. hold repcét és 125 kat. hold őszi takarmánykeveréket. A fentieket összegezve, ősziekkel bevetett terület az összes szántóterületnek 26,12%át teszi ki. Az őszi szántási munkálatok elvégzésére a földmívelésügyi kormányzat 800 000 forint hitelkeretet engedélyezett a vármegye gazdái részére, melyet jobban az újonnan juttatott földbirtokosok vettek igénybe. A folyósított összegből mintegy 400 000 Ft lett csak igénybevéve, mert a gazdák erősen vonakodtak az igénybevételtől a magas kamatláb miatt. Üzemanyag-ellátásban az egész év folyamán nem volt nagyobb nehézség, eltekintve egyes esetekben a szállítási nehézségek folytán előállott zavaroktól. A vármegye területén általában a hármasvetésforgó-rendszert követik. A tanultabb kisgazdák a norfolki

2 négyes tágabb kereteiben gazdálkodnak. A székelyhídi járás területén Újléta község az egyedüli, amely a régi rendszerű háromnyomásos gazdálkodási rendszert alkalmazza, mert a község határa homok, legelőterülettel egyáltalában nem rendelkezik. A vármegye elég tekintélyes részén pedig a szabad gazdálkodási rendszert alkalmazzák. A vármegyének főterménye a búza, kukorica és ezenkívül még igen jelentős területen termesztenek árpát is. Különleges növények termesztésével, így nevezetesen káposztával Körösszakái községben, míg Körösnagyharsány, Ártánd és Berekböszörmény községekben a kerti vetemények szántóföldi termesztésével foglalkoznak.