Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

Monostorpályi környékén zellertermesztéssel, Bagamér határában pedig tormatermesztéssel foglalkoznak. A sarkadi járásban, mint különlegességet a rizst említhetem meg, melynek területe 300 kat. hold volt. Ebben a járásban, ha a rizstermő területeket, annak építményeit rendbe hozzák, kb. 1500 kat. holdon termelhető rizs. A dohány termesztése a békebeli területet megközelítette, mivel azt a gazdák kedvező áron tudják értékesíteni, így minden kilátás arra mutat, hogy a dohányterületek szaporodni fognak és békében termelt területet meghaladják. A cukorrépa-termelés a kedvező értékesítési politika miatt igen jelentős területen termeltetett, minden remény megvan arra, hogy a cukorrépa termelési területe az 1947. esztendőben megkétszereződik. A zöldségtermesztés a derecskéi és székelyhídi járásokban, valamint a nagyszalontai járás Sarkad és Körösnagyharsány községekben foglalkoztatta a lakosság elég tekintélyes részét. Szőlő a székelyhídi járás területén majdnem 3000 kat. holdon termeltetik, ennek kb. 80%-a borszőlő és 20%-a csemegeszőlő. A cséplés július első hetében megkezdődött a megye minden részén, 5 hétig tartott. A hajtóerő mintegy 60%-ban motor, míg 40%-ban gőzlokomobil meghajtású. A motorokhoz szükséges üzemanyag-ellátás zavartalan volt, míg a lokomobilhoz szükséges szenet csak igen kis mennyiségben tudták a lokomobiltulajdonosok kapni, tehát, hogy a cséplést zavartalanul folytathassák, kénytelenek voltak szalmával fűteni, ami az amúgy is kevés szalmatermés mennyiségét csökkentette. Cséplésnél munkaerőben zavarok nem voltak, minden zökkenő nélkül sikerült a cséplést befejezni. A zsírszükséglet biztosítása érdekében igen szívesen termelték a gazdák a napraforgót a következő esztendőkben, mivel a sertésállományunk létszáma örvendetesen emelkedik, így a zsír ezen a vonalon a következő gazdasági esztendőben biztosítottnak látszik, ez a körülmény a napraforgóterület termesztésének csökkentéséhez fog vezetni. Az 1945/46. gazdasági évben csak 21 szaporító gazdaság lett beszervezve. Ez a szám 1946/47. gazdasági évben 78-ra emelkedett. A szaporító gazdaságok részben 1201-es és 1205-ös Bánkúti búza szaporítására vállalkoztak, 5 gazdaság pedig Petkusi rozs szaporítására. A következő gazdasági évben a szaporító gazdaságok száma emelkedni fog, ez jobb értékesítési árakban leli magyarázatát.. .

3 Horváth Pál m. áll. gazd. felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1947—10—200 350. 1 A kiadt rész a szántómarföldi növények területét és az időjárást ismerteti. - Norfolki rendszer: négyes vetésforgó, amelynél répa, árpa, lóhere, majd búza következik. E forgóból fejlődött ki a váltógazdaság rendszere. 3 A jelentés a továbbiakban a mezőgazdasági ipari üzemek helyzetét tekinti át. Ezt a részt a VII. fejezetben közöljük. (Lásd a 262. sz. dokumentumot.)