Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

vette igénybe, másrészt pedig jóvátételi szállításokra kellett beszolgáltatni. Folyó év júniusában a földmívelésügyi miniszter úr idevonatkozó rendelete értelmében a vár­megyei gazdasági felügyelőség a vármegye területén volt szaporító gazdaságok neme­sített vetőmagkészletét igyekezett felkutatni és újabb nemesített vetőmagakció céljára a rendeletben megállapított módozatban és árban felvásárolni. A felkutatási munká­latok, habár eredményesen végződtek is, mégis nagy nehézségeket támasztottak a gazdasági felügyelőség tisztviselői elé, egyrészt a közlekedési eszközök hiányában a volt szaporító gazdaságok megközelítése csaknem lehetetlen volt, másrészt az új tulajdonosok a nemesített vetőmagkészletüket a megállapított vételár és felár fizetése mellett nem szívesen engedték át felvásárlásra. Az 1945. év folyamán ennek eredményeképpen felvásároltatott összesen 2059,49 q nemesített utántermésű búzavetőmag, valamint 71,18 q őszi árpa vetőmag. Ezen fel­vásárolt vetőmagkészleteket a gazdasági felügyelőség új szaporító gazdaságok részére a megállapított kiosztási ár fejében továbbtermesztésre kiosztotta. A vármegye terü­letén 1945. év folyamán beszerveztetett összesen 96 búzavetőmag-szaporító és 9 őszi árpa vetőmag-szaporító gazdaság. Ezek a gazdaságok a nemesített vetőmagszaporí­tást magukra nézve kötelezően vállalták, és ezt a kötelezettséget szaporító kötlevél aláírásával is megerősítették. Mindemellett számolni kell azzal, hogy a szaporító gaz­daságok egy része esetleg a jövőben is vonakodik nemesítettutántermesztett vetőmag­készletét az akció rendelkezésére bocsájtani. A szaporító gazdaságok közé természe­tesen új földtulajdonosok, a belőlük alakult szövetkezet is felvétetett. A vármegyének jelenleg több mint 2000 kat. hold nemesített utántermésű búza-vetésterülete és 80 kat. hold ugyanilyen ősziárpa-vetésterülete van. A búzaszaporító gazdaságok B. 1205-ös, B. 1201-es, valamint Sz. 1055-ös nemesített búzavetőmag szaporításával fog­lalkoznak, míg az ősziárpa-szaporító gazdaságok a sopronhorpácsi nemesítésű „Béta" őszi árpát vették el, amely viszonyaink mellett igen bo termést ad, és eléggé igénytelen. Még az ősz folyamán megkezdtük a tavaszi vetésű nemesített vetőmagvak: tavaszi árpa, zab, kukorica, burgonya felkutatását és felvásárlását. Az év végéig fel­kutatott utántermesztett tavaszi vetőmagkészletekből következtetni lehet arra, hogy tavasszal is lehet néhány nemesített vetőmagot szaporító gazdaságot beszervezni. A legnagyobb hiány a nemesített burgonyavetőmag körül van. Ugyanis az orosz katonaság ellátására nemcsak a közönséges, hanem a meglevő nemesített vetőgumó­készletet is csaknem teljes mértékben igénybe vették. így burgonyaszaporító gazda­ságok beszervezése csak az esetben lehetséges, ha 1946. tavaszán nemesített burgonya­gumót szaporításra Szabolcs vármegyéből tudunk vármegyénk területére szállítani. Az ipari növények termesztésével kapcsolatban idevonatkozó FM-rendelet a ter­mesztés ügyeinek intézését a vármegyei termelési miniszteri biztosra és a községekben megalakított termelési bizottságra ruházta át. Működési területemen 3 kendergyár van, Szegvár, Kiskirályság és Hódmezővásárhely területén; a háborús viszonyok következtében előállott alkatrészhiányokat ez ideig már jórészt pótolták, úgyhogy mind a három üzem jelenleg is üzemképes állapotban van. Ezek a feldolgozó telepek a kendert csak tilolásig dolgozzák fel. A gazdasági felügyelőség működése területén

Next

/
Oldalképek
Tartalom