Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)
II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS
ezenkívül 2 szeszgyár és több szeszfó'zde működik. A működésükhöz szükséges nyersanyagot azonban 1945. évben csak részben lehetett biztosítani. Derekegyházán és Vásárhelykutason 2 nagyobb szárító üzem is működik, ül. működött. A derekegyházi üzemet az ott megalakult földművesszövetkezet vette át és igyekszik azt üzembe állítani. A gazdasági felügyelőség működése területén a rendkívüli viszonyok mellett 1945. évben a trágyatelepek létesítése, valamint a silóépítés anyaghiány miatt teljesen szünetelt. A múlt években a trágyatelepek létesítése és silóépítés iránt igen nagy volt a gazdák érdeklődése és a mezőgazdasági kamara közbenjöttével a gazdák kedvezményes áron nyersanyagot is kaptak hozzá. Arra való tekintettel, hogy a vármegye állattenyésztésének újjáépítése nagymértékben függ a takarmányozási viszonyoktól, igen nagy jelentősége volna, amennyiben a jövőben a lehetőség megengedi, a silóépítési akció további folytatásának. A talajerő visszapótlása szempontjából pedig a trágyatelepek létesítése és ezen keresztül az istállótrágya szakszerű kezelése bír nagy fontossággal. A vármegye működése területén eléggé kiterjedt gyümölcstermesztés folyik. Különösen a volt uradalmi területeken, amelyeket szintén a földművesszövetkezetek vettek át. Gyümölcseink a rendkívüli viszonyok következtében rendkívül elhanyagolt állapotban vannak. Igen kívánatos volna az uradalmi gyümölcsösöket a szövetkezetek kebelében szakemberek kezelésébe adni, s amennyiben a lehetőség megengedi, a gyümölcstermesztő gazdaságokat megfelelő védekezőanyaggal ellátni. A szántóföldi területnek 1945-ben igen jelentékeny részén folyt a zöldség- és hagymatermesztés. Az új földtulajdonosok is, juttatott földjük egy bizonyos részén zöldségféléket termesztettek. Ezek a termelők felesleges mennyiségű termeivényeiket a városok és a nagyobb községek piacaira szállították be és ott igen magas áron értékesítették. A fűszerpaprika termesztése a dorozsmai részen folyik nagy területen. A virágkertészet, kereskedelmi kertészet és faiskola-terület Csongrád vármegye területén jelentéktelen. Igen kívánatos volna új faiskolák és csemetekertek létesítése. A vármegye területén 1945. augusztus hó 14-én nagy jégverés volt. A jég Öttömös— Kiskundorozsma—Sándorfalva irányában húzódott és Algyő északi részét érintve Hódmezővásárhelyen keresztül Tótkomlós és Békéssámson irányában távozott. A majdnem diónyi nagyságú jég kevés esővel és nagy széllel jött, ami természetesen a kártételt nagymértékben fokozta. A kukoricában, szőlőben, takarmánynövényekben stb., az őszi vetésekben az elszaporodott vadállomány okozott meglehetősen nagy károkat. Baradlai Mihály magyar áll. gazdasági felügyelő, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Gazd. Felügy. O. 1945—152 175. 1 A megye vetésstatisztikáját elhagytuk.