Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

A VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉGEK ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉSEI A NÖVÉNYTERMESZTÉS 1945. ÉVI HELYZETÉRŐL 96 Makó, 1946. március 10. A CSANÁD VÁRMEGYEI GAZDASÁGI FELÜGYELŐSÉG JELENTÉSE A növénytermesztés összes ágazatai. Csanád vármegye művelési ágankénti megoszlása: Kat. hold V /o Szántó 294 811 89,9 Rét 4 535 1,4 Legelő 18 329 5,6 Kert 5 511 L7 Erdő 3 346 1,0 Nádas 210 — Szőlő 1 109 0,3 Ugar 393 0,1 Összesen 328 244 100,0 .. 1 Az 1944. év szeptember második felében bekövetkezett háborús események az őszi talajelőkészítő, vetőmagbeszerző, valamint vetési munkálatokat az egész vármegye területén döntően befolyásolták, illetőleg hátráltatták. Ennek következményeként a termelő társadalom természetszerűen az ősz folyamán nem tudta a szokásos őszi vetéseit befejezni, a vetéseket ápolni, ez a magyarázata annak, hogy a rendes körülmények között mintegy 95—100 000 kat. hold őszi búza helyett 54 000 kat. hold vetés volt. Az elvetett gabona sem fejlődött úgy, mint a békeesztendőben, mert a gazdatársadalom, látva a háborús veszélyt, minden körülmények között igyekezett a már félig-meddig felszántott sáros talajba beleszórni a mindennapi kenyérnek valót, és így a sárba elvetett mag nem fejlődhetett úgy, mint a rendes művelés esetén. Természetes következménye volt az őszi kevés vetésnek a tavaszi kapások nagy vetésterülete. A vármegye területén a gazdák tavasszal igyekeztek mindent pótolni, amit őszszel elmulasztottak. A kukorica-vetésterület 126—130 000 kat. holdat ért el. Ugyancsak nagymértékben emelkedett a tavaszi árpa, és nagyobb volt a zabvetésterület is. Említésre méltó oka még az őszi kevés vetésterületnek a vetőmaghiány is. A minő-