Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

zán 200 holdról 0-ára esett a vetésterület. A kender és len vetésterületénél ugyanezt találjuk. Csongrádon 176 hold len helyett az idén 85 hold van. Sándorfalván 30 helyett semmi. Deszken 48 helyett 0, Derekegyházán 80 helyett 0. — A kender vetésterülete Deszken 20-ról, Gyálán 30-ról, Derekegyházán 160 kat. holdról esett 0-ra.. 1 EGYÉB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK A tavaszi szántások az igaeró'hiány és traktorhiány, illetve az üzemanyaghiány következtében a nyárba nyúltak. Ez a körülmény indokolttá tette a rövid tenyészidejű növények nagymértékű felkarolását. Ez azonban nem következett be a vélt mértékben, ami a vetőmaghiánynak tulajdonítható. Kitűnt, hogy kevés a korai kukorica-vetőmag, kevés a köles és muhar. Pohánkát a kamara területén jóformán nem is termesztettek. Nagyobb mennyiségű kölest termesztettek Nagykoroson és az abonyi járásban. (Nagykőrösön 900, Jászkarajenőn 80, Kocséron 200, Újszászon 100 kat. holdat vetettek be kölessel.) Az alsódabasi járásból Alsónémedi és Bugyi jelentettek 100 holdon felüli vetésterületet, Észak-Pest megyében azonban ez a terület elenyészően csekély. Több köles található még a vármegye Duna menti községeiben és a járásaiban, valamint a kiskunfélegyházi járásban. Muharban a dunavecsei járás vezet, utána a kalocsai következik, vagyis ismét a Duna menti területek rendelkeztek megfelelő mennyiségű vetőmaggal. Bács-Bodrog vármegyében ismét a bajai járásban található a legtöbb köles- és muharvetés. A Dunától távolabb eső községekben csak Kisszálláson van jelentősebb vetésterülete a két növénynek. Csanád-Arad-Torontál vármegyében Battonya kivételével alig található község, ahol nagyobb mértékben termesztenék a rövid tenyészidejű növényeket. Battonyán 300 kat. hold a köles, 100 kat. hold a pohánkavetés. Csongrád vármegyében egyedül Derekegyházáról érkezett 100 kat. hold körüli vetésjelentés kölesből. Kerekes Ferenc főtitkár, hivatalvezető Tisztázat. — UMKL FM Terin. Főo. 1945—43—20 447. A helyzetjelentés foglalkozik még az időjárással, a gabonaneműek terméseredményeivel, a rétek, legelők, szőlők, gyümölcsösök állapotával, a munkabérekkel, terményárakkal, elemi és rovarkárokkal. A szőlőkre és gyümölcsösökre, a munkabérekre vonatkozó részt a megfelelő fejezetekben közöljük. (Lásd a 164. és 320. sz. dokumentumokat.) 1 A következő fejezet a takarmányok termelésével foglalkozik.