Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

II. SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉS

kisebb esők, ezek azonban csak pásztás esők voltak és nem nagy területeket érintettek. A száraz és meleg idő következtében a kalászosok terméskilátásai rosszabbodtak. Június közepén Tolna, Veszprém és Csongrád, valamint Heves megye egyes közsé­geiben jégeső esett, de csak kisebb területen. Egyedül Veszprém megye jelentett kisebb területen jégkárt, a többi helyeken a jégkár nem jelentős. A beérkezett jelentések szerint a vetési munkálatok mindenütt befejeződtek, s a repce és őszi árpa aratását megkezdték. A kapások első, több helyen pedig a második kapálását most végzik. A rétek első kaszálásából, valamint a vetett takarmányok első kaszálású szénáját a legtöbb helyen betakarították. A repce aratása mindenütt folyamatban van, sőt az ország déli részén levő várme­gyékben egyes helyeken már a cséplést is megkezdték. Általában igen gyenge termést ígér, mert a virágzása óta eltelt idő alatt számottevő csapadékban nem részesült, s így a becők 1 fejletlenek maradtak. A búzavetések általában ritkák, mert a kedvezőtlen időjárás miatt az oldalhajtások nem fejlődhettek ki. Általában az ország egész területén alacsony szalmájú, szőkül, sőt a déli vármegyékben már viaszérésben, aratáshoz közel áll. A tavaszi búza, ugyancsak a kedvezőtlen időjárás miatt, a reméltnél gyengébben sikerült. Búzából gyenge közepes termés várható. A rozs is visszaesett fejlődésében a kedvezőtlen időjárás következtében, és az északi vármegyéket kivéve már mindenütt szőkül, sőt a déli vármegyékben az erősen homo­kos részeken helyenként az aratást is megkezdték. Rozsból általában gyenge termés várható. Az őszi árpa aratása az északi vármegyéket kivéve mindenütt megkezdődött. Bár általában ritkának maradt, mégis közepes termés várható. Nagyobb mértékű üszög­kárt csak Szegedről jelentettek. A tavaszi árpa az ország déli részén a korán beállott erős meleg és az esőhiány miatt gyenge, egyebütt jobb, sőt a nyugati vármegyékben igen jónak ígérkezik. Általában mindenütt alacsony szalmájú és a déli részeken a kedvezőtlen időjárás miatt csak ke­véssé tudott megbokrosodni, ritkának maradt. A terméskilátás közepesnek mondható. A zab az ország északi részén üde és jól fejlődik, egyebütt általában alacsony és ritkás. A bugáját majdnem mindenütt kihányta. A bugák közepesek, és ha kiadósabb csapadékot kapna a szemfejlődéshez, úgy még közepes termést adna. Köles, tatárka és cirok korai vetései kikeltek, közepesen fejlődnek. Helyenként a még vetetlenül maradt földeken még folyik a köles vetése. Az ország déli részén — cirkot nagyobb tömegben termelő helyein — a cirokkapálást általában befejezték és egy élése is folyamatban van. További fejlődésükhöz kiadós csapadékra volna szük­ség. A kukorica korai vetéseinek első kapálása befejeződött, sőt legtöbb helyen már má­sodszor kapálnak. A korai vetések általában jól fejlődnek, a későbbi vetések azonban erősen sínylik a száraz, meleg időt. A kései vetések első kapálása is mindenütt folya­matban van. Az elkövetkező hetek kedvezőbb időjárása, jobb csapadékviszonyok a kukorica terméskilátásait nagymértékben javíthatná.

Next

/
Oldalképek
Tartalom