Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

nél nagyobb kiterjedésű lucernások és lóherések betelepítésének lehetőségét biztosítani, s a hiányzó árpavetőmagot pedig borsóvetőmaggal pótolni. Miként már fentebb jelentettem, a búzák nagy része klorotikus,

3 s ezért a nitrogénműtrágya kedvezményes áron mindenki számára leendő hozzáférhetését is biztosítani javasolom. Nem hagyhatom figyelmen kívül a mezőgazdasági munkáskérdést. Generális rendezésének sürgetését sem, mert — ha ezen a vonalon nagyobb arányú munkalehetőséget biztosítani nem tudunk — az a veszély fenyeget, hogy a munkanélküli falusi lakosság körében egyszerre fog mindenütt az elégedetlenségi hullám kerekedni. A termelési bizottságok munkája az idők előrehaladásával mindinkább elenyészik, s a bizottságok körében a közügyek intézése iránt az érdeklődés fokozatosan lanyhul. Jelentenem kell, hogy az állatárakban egy átmeneti emelkedés mutatkozik, ami a tavasz közeledtét mutatja. A jószágállomány eddig még alig tapasztalt mínusz kondícióban várja az új takarmányt, s több községben — éppen a legszegényebbekben — a rosszul táplált fogatok az istállókban senyvednek, azokat munkába állítani csaknem lehetetlen. Nemcsak a népélelmezés, hanem a jövőbeni takarmányozás kisegítése érdekében is javasolom egy nagyobb arányú burgonyavetőmag-akció bevezetését is, amit indokolttá s főleg szükségessé tesz a hegyvidéki községek katasztrofálisan alacsony burgonyatermésátlaga. A nógrádi szénvidéktől a salgótarjáni, a diósgyőri vasgyárak munkásainak ellátását csakis jó burgonyatermések során tudjuk zavartalanná tenni. S bár ezek a nyirkos, agyagos földek predesztinálva vannak a burgonyatermelésre, mégis behozatalra szorul a munkásság. Addig is, amíg ez a vidék jófajta s vírusmentes burgonya-vetőgumóval lesz ellátva, hogy ennek során a magyar Ruhr-vidéknek munkássága elegendő burgonyához jusson, s a bányász és vasgyári munkás a maga malackáját burgonyán eltartani is tudja, tisztelettel javaslom, hogy a 3 éves terv esztendejében tervbe vett tokaji tiszai vasúti hídnak már a folyó évben leendő megépíttetését is szorgalmazni szíveskedjék. Ez a híd biztosította ugyanis, hogy Szabolcsból a burgonya és a káposzta nagy tömegekben érkezhessék a miskolci piacra, ami ez idő szerint csak szekerezés útján történhetik meg. Javasolom még, hogy a közeledő kitavaszodásra való tekintettel, már most szíveskedjék a szőlő és gyümölcs védekezőszereit elérhető áron minden termelő részére hozzáférhetővé tenni. Javasolom továbbá, hogy a tavaszi vetőmagakció során kiosztásra kerülő tavaszi búza-, árpa- és zabvetőmagvakat emberi, állati táplálkozásra élvezhetetlenné preparáltatni szíveskedjék, különben fennáll az a veszély, hogy a kiosztásra kerülő vetőmagvak vagy a daráló malmokba, vagy pedig a malacok elé kerülnek. Egyben javaslom, hogy a most kinevezésre kerülő gazdajegyzőül azoknak és olyanoknak a kineveztetését szíveskedjék előtérbe helyeztetni, akik gazdasági akadémiai oklevéllel rendelkezvén, azon a vidéken már mint birtokkezelők is gazdálkodtak,