Káposztás István: Dokumentumok a magyar mezőgazdaság történetéből, 1945–1948 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 2. Budapest, 1977)

I. A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETE

mert csak így érhető el az a cél, hogy ez az intézmény úgy a gazdáknak oktatással és tanáccsal segítségére lehessen, mint pedig az egész nemzetgazdaságra előnyösen kihathasson. Novy Tisztázat. — UMKL Orsz. Term. Min. Bizt. 1948—4. A jelentésben foglalt javaslatokra vonatkozólag intézkedés nem történt, az iratot „tudomásulvétel" megjegyzéssel irattárba helyezték. 1 Az időjárásra vonatkozó rész kimaradt. 2 Helyesen: beszolgáltatások. 3 A növények beteges állapota, amelyben a klororillszemcsék nem fejlődnek ki, másképpen: sápadtság. 79 Budapest, 1948. május (n. n.) PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE ALISPÁNJÁNAK KÖZGYŰLÉSI JELENTÉSE A MEZŐGAZDASÁG ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL Az 1948. év első negyede általában véve enyhe volt. Leghidegebbet február hó 24-én (mínusz 9,6 fok), legmelegebbet március hó 22-én (20,1 fok) mutatott a hőmérő. Az évnegyed alatt 132 milliméter csapadék hullott. Ez 49 milliméterrel több az átlagnál. A napsütéses órák száma 372 volt, vagyis 127 órával több a szokásos napfénytartamnál. Az őszi vetések jól teleltek és jelentésem összeállításának időpontjában jó termésre adnak kilátást. A késői fagyok bennük csak helyenként tettek kárt. Vármegyénk északi részein levő egyes községekből bundásbogár kártevésekről kaptam jelentést. A védekezéshez szükséges intézkedéseket kellő időben megtettem. Azoknak, akik ebben a munkában jó eredményeket érnek el, jutalmat kívánok adni. Megjegyzem, hogy a szóban forgó rovar kártevései korántsem érik el azt a mértéket, amelyről egyes sajtóhangok hírt adtak. Amint legutóbbi jelentésemben már vázoltam, vármegyénk földművelő lakossága a törvényhatóság 1 100 000 kat. holdat meghaladó szántóterületének 36,2%-át ősziekkel bevetette és ugyanakkor 35,4%-át pedig tavasziak alá felszántotta. Az előírás őszi vetésre 30%, tavaszi szántásra pedig 40% volt. Ezekből a számadatokból megállapíthatjuk, hogy ez ősz folyamán az előírt munkálatokat vármegyei viszonylatban 100%-ban teljesítettük. A kiváló eredmények elérésében a termelőkön kívül nagy szerep jutott a helyi termelési bizottságoknak, egyes községi elöljáróságoknak (polgármestereknek) és járási főjegyzőknek is. A dolgozók jövő évi kenyerének biztosítására irányuló munkában kitűnt egyes