Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)
I. A SZÉNBÁNYÁK HELYZETE A FELSZABADULÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN; A FELSZABADULÁSTÓL AZ ÁLLAMI KEZELÉSBEVÉTELIG
jában kétségtelen, hogy a kormány a bányamunkásságra különös gondot akar fordítani, de a rendelkezésre álló készletek csekélysége megnehezíti a jó ellátást, A textil-és bakancsellátást kivették a közellátásügyi miniszter kezéből és az iparügyi miniszterre bízták. Rendkívül nagy és napról napra növekvő gond az ország szénellátásának kérdése. A napi mintegy 1 400 vagonos országos széntermelés nem elégséges a közlekedés, a jóvátételre dolgozó ipar, a malmok és a téli fűtés ellátására. Az ország maximális termelése napi 4 000, a normális termelése napi 3 000 vagon volt. Nézete szerint a legszűkösebbre szabott szükséglet kb. 2 200—2 300 vagonra tehető naponta. Ennek a hiányzó mennyiségnek a kipótlására kell, hogy erőink összpontosuljanak. Remélik, hogy október és november hónapokban bányáink termelése el fogja érni a napi 550 vagont. Ha a többi magyar bányamű termelése hasonló arányban emelkedik, akkor az 1 800—1 900 vagon elérhető lesz. Jelenleg nagyon erősen érezzük a szénszűkét. A bányákban a készletek erősen leapadtak. Salgótarjánban használható szénkészletünk mindössze 1500 vagon, Dorogon 540 vagon, Szászváron 480 vagon. Budapest főváros területén most a tél előtt sem a pincékben, sem a csúzdákon szén nincs. Ehhez járul az, hogy az Államvasutaknak mindössze 4 napi szénkészlete van, ami az orosz közlekedési főnökséget arra bírta, hogy zárlatot rendelt el minden szénre, úgyhogy szeptember 19-től október 6-ig csak az Államvasutaknak szállíthatunk szenet. Kivételt képeznek ez alól a 0—20 mm-ig terjedő halmazállapotú szenek, melyekre az Államvasutak nem reflektálnak és az Elektromos Művek és Gázművek szükséglete, melyet szabadon láthatunk el. Ez az intézkedés igen nagy mértékben nehezíti az ország téli szükségletének ellátását. A szénár kérdés megoldatlansága következtében pénzügyi helyzetünk erősen rosszabbodott. Az augusztusi bérek kiűzetésére egy hónappal ezelőtt újabb 89,5 millió pengő hitelt voltunk kénytelenek az iparügyi tárcánál igénybe venni. Bevételeink az elmúlt 4 hét alatt összesen 109 380 000 pengőt, kiadásaink pedig 202 880 000 pengőt tettek ki. Tartozásaink összege f. évi január hó 1-től 95 500 000 pengőről 305 millió pengőre emelkedett, mely összegből a 209 millióval emelkedett kölcsönből 196,5 millió az iparügyi tárcán igénybe vett összegre esik. A pénzügyi helyzettel kapcsolatban bemutatja a f. évi augusztus 24-től szeptember 23-ig terjedő időben felhasznált pénzösszegek kimutatását. A kimutatást a jegyzőkönyvhöz csatoljuk. 2 Jelentékeny összeget emésztettek fel a munkabér és tiszti fizetések mellett a gépek és anyagok vásárlása, valamint az élelmiszerbeszerzés, melyet a munkásoktól szukcesszíve vonunk le. A munkabérszükségletet a szociális terhekkel együtt kb. havi 90—100 millióval kell számításba vennünk, ezen összegekre előreláthatólag 50% emelés lesz a közel jövőben megszabva, úgyhogy ezen a címen mintegy 140 millió költséggel kell számolnunk. November hónapban kifizetésre kerül majd a munkásoknak jutta-