Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

szénbányászat deficitjének kiküszöbölése csak akkor remélhető, ha a szervezet megfelelő decentralizálásával biztosítani lehet a gazdálkodás eredményességének áttekinthetőségét. Ezt a célt szolgálja a fentebb előterjesztett határozati javaslat. A javaslat a MÁSZ Rt. jelenlegi szervezetét öt ipari központra és alájuk tartozó 12 nemzeti vállalatra bontja. Ezen kívül további három önálló nemzeti vállalat szervezését javasolja, amelyek az ipari központokba nem tartoznak. Az ipari központok és az alájuk tartozó nemzeti vállalatok kialakítása a termelési szempontok gondos mérlegelésével történt. Ehhez képest azok az üzemek kerülnek egy nemzeti vállalatba, illetőleg azok a nemzeti vállalatok tartoznak egy ipari központba, amelyek földrajzilag és gazdaságilag egy-egy egységet alkotnak. A gazdálkodás eredményességének áttekinthetőségére irányuló törekvés indokolja azt, hogy az igazgatási és könyvelési rendszerben még ennél is tovább kell mennünk a decentralizáció útján. Olyan igazgatási és könyvelési rendszert kell kidolgoznunk, amely lehetővé teszi, hogy az egyes nemzeti vállalatokon belül az egyes üzemek (aknák) gazdálkodásának eredményessége is megállapítható legyen. Ez természetesen nem jelentheti a bürokrácia mértéktelen felduzzadását. A nemzeti vállalatokon belül az egyes üzemrészek (aknák) csupán önálló számadást fognak vezetni, gazdaságilag azonban a nemzeti vállalat részei lesznek. A javasolt szervezeti szétbontás lehetővé fogja tenni olyan illetményrendszer kidolgozását is, amely az üzemrészek (aknák), nemzeti vállalatok és ipari központok felelős vezetőinek a gazdálkodás eredményességének növekedésével arányos jutalmazására ad módot. A kiadmány hiteléül A miniszter helyett Varga Károly Karczag Imre s. k. min. számv. főtanácsos államtitkár Sokszorosított. — UMKL Ip. M. Törvényelőkészítő és Jogi O. r. i. 20.068/1948 — I. Az előterjesztett határozati javaslatot a GF változtatás nélkül elfogadta (1958/1948. GF. sz. h. — HT1948/32.). A szénbányászati nemzeti vállalatok és az ipari központok szeptember 15. helyett október 15-én alakultak meg. A tervezett öt ipari központ helyett csak kettő (borsodi és középdunántúli) létesült, a 13 szénbányászati nemzeti vállalat helyett 10 jött létre (nem alakítottak nagybátonyi vállalatot, a dorogi és a mecseki szénvidéken pedig egy-egy vállalatot alakítottak — 59/1948. MT. sz. h., Hl. 20515/1948. Ip. M. sz. r. — MK 1948/420). A nemzeti vállalatok megszervezése után a MASZ felszámolását kormányrendelet mondta ki (10.790/1948. Korm. sz. r. — MK 1948/246). A felszámolást a Pénzintézeti Központ végezte. A felszámolásról készített jelentést l. 303. sz. dok.-ban. Még májusban, az iparirányítás átszervezésekor, a MASZ— vállalati státusának megtartásával — ipari igazgatósági rangot is kapott (5380/1948. Korm. sz. r. —MK 1948/106.). Az ipari igazgatósági feladatok az 1948. október 24-én megjelent 10.810/1948. Korm. sz. r. (MK 1948/239.) értelmében az ekkor alakult — minisztériumi főosztály hatáskörű — Szénbányászati Ipari Igazgatóságra szállottak.