Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

V. A HÁROMÉVES TERV IDŐSZAKA

268 Budapest, 1948. szeptember 9. A MALOMIPARI IGAZGATÓSÁG KÉRVÉNYE AZ ORSZÁGOS TERVHIVATALHOZ: INTÉZKEDJÉK A SZÉNSZÁLLÍTÁSI PANASZOK OKAINAK MEGSZÜNTETÉSÉRŐL Július hó eleje óta mind sűrűbben jelentkeztek a malmok panaszaikkal, hogy a MÁSZ nem az általuk kívánt minó'ségi és szemnagyságú szeneket szállítja, só't előfordult olyan eset is, hogy minden igénylés és rendelés nélkül kaptak szénszállítmányokat, amelyek nem feleltek meg tüzelőberendezésüknek, miután ezek más szénminőségek részére épültek. Ezek a panaszok később oda súlyosbodtak, hogy a szállított szenek igen magas por és keverékességi százalékot is tartalmaztak, amelyek nemcsak az üzem gazdaságosságát, hanem megbízható zavartalanságát is károsan befolyásolták. Utóbbi időben pedig oly módon rosszabbodott a helyzet, hogy naponta háromnégy távirat, telefoni bejelentések és levelek érkeznek, amelyek egyrészt a szénminŐséget, másrészt a szállítások elmaradását panaszolják. Különösen ismétlődik a legtöbb malomnál az a panasz, hogy rózsaszentmártoni lignitet kapnak, amely egyrészt begyulladt állapotban érkezik meg, másrészt a láncrostélyos tüzelőberendezéseken egyáltalában nem használható. A minőségi panaszokon kívül újabban a szállítások elmaradása miatt is merülnek fel panaszok, annak ellenére, hogy a szén ára ki van fizetve, vagy pedig az egyszámla rendszer igénybevétele rendelkezésre áll. Ilyen eseteket megvizsgálva többször tapasztaltuk, hogy a szénszállításnak elmaradását adminisztratív hibák okozzák. így például előfordult többször, hogy a szénbányászati igazgatóság a hó elején valamelyik bányánál diszponálta a szenet és csak két, három héttel ezután jöttek a bányában rá, hogy a diszpozíciónak nem tudnak eleget tenni, csak azután adhatott az igazgatóság újabb diszpozíciót másik bányánál, de előfordult az is, hogy ez a második diszpozíció nem sikerült, úgyhogy a malom már teljesen szén nélkül állt. Miután a malmok a rossz üzletmenetű év után nagyrészt pénzhiányban szenvednek, nem volt és nincs lehetőségük, hogy tartalék szénkészletről gondoskodjanak. Üzemük ennek következtében állandóan a szénszállítmányok rendszeres beérkezésétől van függővé téve. Minden minőségi vagy szállítási zavar súlyos üzemzavarokat okoz, amelyeknek nem egy esetben közellátási zavarok képezik a következményét. Fentieket egybevetve kérésünk az volna, hogy a MÁSZ a malmoknak kazánberendezésükhöz használható, alkalmas minőségű szenet rendszeresen, kellő idő-