Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

I. A SZÉNBÁNYÁK HELYZETE A FELSZABADULÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN; A FELSZABADULÁSTÓL AZ ÁLLAMI KEZELÉSBEVÉTELIG

A Szovjetunió szabad népének köszönheti magyar munkásosztály, hogy lehető­sége nyílik a szabad szervezkedésre, hogy létrehozhatja szakszervezeteit, amelyek megvédik érdekeit és segítik kiépíteni a jobb munkásjövö't. A reakciós Horthy-rendszer alatt a bányamunkások szakszervezete a bányászok­nak csak csekély töredékét tudta megszervezni, mert csendőrszurony és börtön járt osztályrészül mindazoknak, akik szervezni akartak és öntudatra nevelték a magyar munkásosztályt. A Horthy-reakció minden üldöztetése [így!] dacára azonban kineveló'dtek a bányamunkások szövetségében azok az öntudatos bányászok, akik — különösen a nemzetpusztító német háború évei alatt — szabotázzsal igyekeztek hozzájárulni a német fasizmus vereségéhez. Salgótarján környékén a bányászcsoportok részt vettek az észak-magyarországi területen harcoló magyar partizánok alakulatában és fegyverrel a kézben küzdöttek a magyar nemzeti függetlenségért a fasizmus ellen. Az országos küldöttközgyűlés örömmel és megelégedéssel látja, hogy a fel­szabadulás után a magyar bányamunkások tízezrei a szervezkedés útjára léptek és Szabad Szakszervezetük tagjaivá váltak. A két nagy munkáspárt, a Magyar Kom­munista Párt és a Szociáldemokrata Párt támogatásának köszönhetjük, hogy szakszervezetünkben a bányamunkások tízezrei tömörülnek. A bányamunkásság a legteljesebb szolidaritásról biztosítja a két munkáscsoportot, helyesli a két párt összefogását és egységes harcát. A küldöttközgyűlés kéri a két munkáspártot, hogy a jövőben is támogassa teljes erejéből a bányamunkásságot jogos követeléseinek kivívásában. A küldöttközgyűlés örömmel üdvözli a földreformmal kapcsolatos intézkedése­ket, amelyek a földmunkásságot, a mezőgazdasági cselédséget évszázados jussá­hoz: a földhöz juttatták. A bányamunkásság örömét azért is hangsúlyozottan kifejezésre juttatja, mert a törpebirtokosokat és a nincstelen földmunkásokat a Horthy-reakció évtizedeken keresztül bérletörőknek használta fel a bányamunkás­sággal szemben. A Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezete hiszi és reméli, hogy a föld­reform végrehajtásával most mindez megszűnik. Az országos küldöttközgyűlés felhívja a magyar bányamunkásságot, hogy vegye ki az őt megillető részét a demokratikus Magyarország gazdasági talpraállításában. Szabad Szakszervezetünk feladata ma elsősorban abban áll, hogy gyorsan üzem­képessé tegyük a bányákat. Szénre van szüksége országunknak, hogy meginduljon a közlekedés, hogy meginduljon a termelés. Minden bányában törekedni kell a szakszervezeteknek a munkásfegyelem megszilárdítására. Munkafegyelem nélkül nincs többtermelés, márpedig az országnak nagy mennyiségű szénre van szüksége. Fokozni kell a széntermelést, hogy biztosítsuk a gyors felépítést. Az országos küldöttközgyűlés felhívja a Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezetének tagjait, hogy mindenütt kíméletlenül lépjenek fel a bányaigaz­gatóknál megnyilvánuló szabotálás ellen, mindazok ellen, akik fékezik vagy el

Next

/
Oldalképek
Tartalom