Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

I. A SZÉNBÁNYÁK HELYZETE A FELSZABADULÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN; A FELSZABADULÁSTÓL AZ ÁLLAMI KEZELÉSBEVÉTELIG

akarják gáncsolni a bányák üzembe helyezését, a termelés emelését. Ugyanakkor azonban szakszervezetünk minden tagja támogassa teljes erejével azokat a bányaipari vezetőket, akik a termelés gyors megindításán és annak fellendítésén fáradoznak. Az országos küldöttközgyűlés az új vezetőség feladatává teszi a Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezetének további kiépítését és akcióprogramjának kidolgozását. Tekintse az új vezetőség első feladatának a munkabérek igazságos rendezését és a kollektív szerződés megkötését. Harcoljon az új vezetőség a bányamunkásság életnívójának felemelése érdekében és elsősorban azért, hogy a bányamunkásság élelmezése jutányos áron biztosítva legyen, hogy a dolgozó bányászok a szükséges ipari cikkekkel el legyenek látva. Sürgős feladatává teszi a küldöttközgyűlés az új vezetőségnek, hogy a társpénztár és egyéb társadalombiztosítási bérkérdéseket méltányosan rendezze. Az országos küldöttközgyűlés szükségesnek tartja a bányavállalatok üzemi bizottságának újjászervezését és megtisztítását az oda befurakodott munkásellenes elemektől. Az üzemi bizottságokat mindenütt a bányászok gyűlésén kell megválasztani. Olyan üzemi bizottságokat kell létrehozni, amelyek élvezik a bányamunkásság és a szakszervezetek teljes bizalmát. Utasítja a közgyűlés az új vezetőséget, hogy vesse fel a bányák államosításának kérdését, úgy ahogy azt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front nyilatkozatban követelte,

1 melynek szellemében a Nemzeti Bizottságok országszerte működnek és ahogy azt a nemzetgyűlésen képviselt demokratikus pártok, mint a magyar nép érdekében levőt, elfogadták. A Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezetének kiépítésére és megerősödésére a küldöttközgyűlés felhatalmazza az új vezetőséget, hogy nagyobb bányakerületekben kerületi titkárságot állítson fel, és rövid időn belül indítsa meg a szakszervezet központi lapját. A küldöttközgyűlés helyesli azt az irányzatot, hogy a bányaterületeken dolgozó ipari munkások a Magyar Bányamunkások Szabad Szakszervezetébe lépjenek be, hogy így közös ügyüket eredményesebben tudják megvédeni. Az új vezetőség jusson megegyezésre azokkal az országos szövetségekkel, amelyeknek tagjai ebben a kérdésben érdekelve vannak. A küldöttközgyűlés szükségesnek tartja a bányamunkásság szervezetének erős anyagi megalapozását, ezért új járulék fizetésével erősíti meg szervezetét. Szakmunkások részére I. oszt. P 16,— Segédmunkások részére II. oszt. P 10,— Nyugbéresek részére III. oszt. P 2,— A küldöttközgyűlés a javaslatot abban a reményben fogadja el, hogy az erőssé teszi szakszervezetünket és hogy ezzel jó szolgálatot tesz a magyar újjáépítésnek, a népi demokratikus Magyarország ügyének. Az országos küldöttközgyűlés utasítja az új vezetőséget, hogy a két munkás-