Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

Az 1947. február 8—9-én tartott bányászkonferencián többek között megjelent és felszólalt Rákosi Mátyás és Révai József is. Rákosi beszédét „A bányászok, a kommunista párt büszkeségei'''' alcímmel ismertette a „Bányamunkás". A bányászszakszervezet lapja a konferencia jelentőségét a következőkben foglalta össze: „A konferencia másfél napja a megfeszített munka, a legjobb értelemben vett újjáépítés ideje volt. Páratlan esemény hazánkban, hogy a szénbányászatnak — ennek a legfontosabb iparnak —fizikai és szellemi dolgozói egyetértésben üljenek össze, hogy közös problémájukat, a nép bányáinak termelési kérdéseit megvitassák. Az értekezlet nagy lépéssel vitte előre a bányászproblémák megoldását. Bámulatos, hogy az évtizedekig elnyomott magyar bányamunkásság mennyi életrevaló lelkesedésről és átgondoltságról tanúskodó javaslatot termelt ki e másfél nap alatt. Ez az új szellemű, az orosz sztahanovista rohammunkások nyomdokába lépő magyar dolgozó réteg joggal követel beleszólást a vezetésbe, bányászokat a bányák élére. És ha a termelési téren eredményes volt a konferencia, az volt politikai téren is. Bányászok, a legelszántabb demokraták, bányászasszonyok és ifjak tettek itt hitet a munkásság mellett. A munkások és parasztok egységének megteremtése mellett. A hároméves terv végrehajtása mellett. És utoljára, de elsősorban fogadalmat tettek a reakció, az összeesküvők teljes, tökéletes felszámolására. Amit pedig a bányászok eddig megfogadtak, azt kivétel nélkül teljesítették is. És ahogyan megnyerték tavasszal a széncsatát, ugyanúgy, egész biztosan meg fogják nyerni a reakció elleni csatát is gazdasági és politikai vonalon egyaránt." 1 A „Magyar Közösség" 1947 januárjában leleplezett összeesküvéséről van szó. 184 Budapest, 1947. február 14. A BELÜGYMINISZTER ÁTIRATA A GAZDASÁGI FŐTANÁCS FŐTITKÁRÁHOZ A DIÓSGYŐRI SZÉNSZÁLLÍTÁSOK KIVIZSGÁLÁSÁRÓL A diósgyőri vasgyár szénszállítása körüli hiányok tárgyában hozzám intézett megkeresésére értesítem államtitkár urat, hogy a kérdéses ügyben a szükséges intézkedéseket megtettem. A vizsgálat adatai szerint a hiányok azért keletkeznek, mert a szénszállító vonatok, mielőtt a gyárba érkeznének, nyílt pályán megállanak. Ezt az alkalmat használja fel a környező lakosság, és sokszor többszáz fő — főleg szegénysorsú munkásasszonyok és gyermekek — a vonatot megrohamozza. A tettesek kilétét a nyomozás során megállapítani nem lehetett, mivel a vonatkísérő személyzet erre vonatkozólag semmiféle kiindulási adatot a nyomozó közegeknek szolgáltatni nem tudott. A további hasonló esetek megakadályozása végett az illetékes rendőrhatóság a vasúti kezelőszemélyzetet felhívta, hogy nyílt pályán a vonatokat ne állítsák meg, mert csak így lesz megakadályozható, hogy a szénszállítmányokat a lakosság megrohanja. A vonatok befutásának időpontjában pedig a vonal mellett mozgó rendőrjárőrök vannak vezényelve, akiknek feladata, hogy az esetleg leálló vonatoktól a lakosságot távol tartsa és a már lerakott szenet őrizze.