Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

dr. Csikós-Nagy Béla min. osztálytanácsos és Sági István, a MÁSZ Rt. pénzügyi osztályának vezetője. Az értekezlet a MÁSZ Rt. pénzügyeinek rendezése céljából a következő határozatot hozta: 1. A NIK 40 millió forint kincstári ellátmányban részesül, melyből 6 és 1 /2 millió forintot köteles azonnal a MÁSZ Rt. rendelkezésére bocsátani. Ugyanakkor köteles a MÁV-val szemben fennálló tartozásaira is nagyobb befizetéseket eszközölni. Ezzel szemben a Magyar Államvasutak ugyancsak kötelezendő 6 és 1 /2 millió forintnyi összeget a MÁSZ Rt.-hoz lefizetni. 2. A MÁSZ Rt. a kincstártól 5 millió forintnyi gyorsellátmányban részesül. 3. A MÁSZ Rt. tartozik a legrövidebb időn belül félévi beruházási tervezetét a GF főtitkárának bemutatni, mely terv jóváhagyása esetén megfelelő havi beruházási ellátmányban részesül. Erre a célra januárban 8 millió forintot fizet a kincstár a MÁSZ Rt-nak beruházási zárolt számlára, mely számla kizárólag beruházás céljaira fordítható, illetve szabadítható fel. 4. A Gazdasági Főtanács főtitkára külön vizsgálat tárgyává teszi az alumíniumproblémát, hogy ez a kérdés is a legközelebbi napokban már végleges rendezést nyerhessen1

. 5. A GF főtitkára és dr. Kemény György pénzügyi államtitkár intézkedni fognak, hogy január 1-től kezdve minden hónap 9-én és 23-án a MÁV és a NIK 5—5 millió forintos a conto fizetéseket eszközöljenek a szénszállításokra. 6. Az egyéb nemfizető nagy adósokkal (Egyesült Izzó, Salgó, MÁK) szemben a MÁSZ Rt. tartozik, ha kell a rendes bírói úton is inkasszójogait érvényesíteni. K. m. f. Fogalmazvány. — UMKL GF—IV/1. A MASZ pénzügyeinek rendezését a vállalat állandó pénzhiánya tette szükségessé. Erről részletesebben l. a 182. sz. dok. 1 A bányák államosítása után a MÁK magánkézben maradt felsőgallai alumíniumkohója és a MÁSZ között állandó pénzügyi viták voltak. Az alumíniumkohó áramellátását a MÁSZ-hoz került villamosművek biztosították. Az áramellátásért fizetett díj azonban alacsony volt, nem fedezte a MÁSZ ezzel kapcsolatos költségeit. Az áramárat a többi alumíniumkohó miatt nem akarták emelni, mert ez az alumíniumtermelés deficitessé válását okozta volna. A vitát a GF 1947. november 12-i határozata zárta le (9756/1947. GF sz. h.), melyben kimondták, hogy a MÁSZ a felsőgallai alumíniumkohónak szolgáltatott áram ára miatt keletkezett deficitjét külön deficitként mutathatja ki, amit az állami költségvetésből kell kiegyenlíteni (UMKL GF — II. 1947. november 12.).