Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

170 Budapest, 1947. szeptember (n.n.) RÉSZLETEK AZ URIKÁNY-ZSILVÖLGYI MAGYAR KŐSZÉNBÁNYA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG IGAZGATÓSÁGÁNAK AZ 1944. JANUÁR 1-TŐL 1946. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRÓL AZ RT. KÖZGYŰLÉSÉNEK TETT JELENTÉSÉBŐL Legutóbbi, az 1943. üzletévre vonatkozó beszámolójelentésünket 1944. június havában, tehát már a német megszállás alatt, terjesztettük elő. Azóta a háború hul­lámai hazánkon is végigsöpörtek. Zemplén megyében elterülő tállyai kobányásza­tunk súlyos háborús károkat szenvedett. A nyugati határszélen elterülő brennbergi szénbányászat, hála a Vörös Hadsereg gyors előnyomulásának, hadszíntérré nem vált, és így komolyabb kár nem érte. Budapesti központi irodánk bombatalálatot kapott, irattárunk azonban nem pusztult el. Brennbergi szénbányászatunk 1945. március 28-án szabadult fel. A közlekedési viszonyok eleinte nem tették lehetővé a központi irányítást és a központi ellátást úgy, hogy az üzem hosszú hónapokig magára volt hagyatva, és működését csak a megszálló csapatok megértő támogatásával tudta kifejteni. Brennbergi bányásza­tunk alappillére a már háborús években lemélyített Szent István-akna volt, mely a hozzáfűzött műszaki reményeket nem váltotta be. A munkahelyek összeszűkültek, a termelés frontfejtéssel alig volt kifejleszthető és a szén vagyon kiapadóban van. Brennbergi munkásságunk törzse nem magyar ajkú, és a háborús kényszerintéz­kedések következtében tanult vájárjaink jelentékeny része nyugatra távozott. Munkáslétszámunk még ma sem tudta elérni a békebelit, és termelésünk, dacára a megfelelő munkateljesítménynek, belátható időn belül nem is fogja tudni meg­közelíteni a háború előtti eredményeket. A munkásság körében hosszú hónapokon keresztül nyugtalanságot okozott a kitelepítés bonyolítása, és a kormányzat men­tesítő intézkedései ellenére ismételten visszatérnek a kitelepítési lehetőségek veszé­lyei, zavarván a munka nyugodt menetét. Nyomasztólag hatott a brennbergi összmunkásságra az 1945 szeptember és 1946 január hónapjában bekövetkezett robbanási szerencsétlenség. A szakértők egybe­hangzó megállapítása szerint a ki nem elégítő tartalék robbanóanyag okozta 28 régi tapasztalt földalatti munkásunk halálát. Az iparügyi és népjóléti miniszterek, valamint számos társadalmi egyesület vállalatunkkal karöltve sietett a hátrama­radt özvegyek és árvák megértő megsegítésére. Az újjáépítés ezen hősies halottjai­nak emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni. A magyar kormány 12 200/1945. ME sz. rendeletével a szénbányák állami keze­lésbevételét rendelte el. A 101 300/1945. Ip. M. sz. rendelet alapján a brennbergi szénbányászat élére központi helyi államosítási miniszteri biztosok kerültek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom