Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

IV. A STABILIZÁCIÓTÓL A HÁROMÉVES TERVIG; AZ ÁLLAMI SZÉNBÁNYÁSZAT ELSŐ ÉVE

Az összevont Salgó és a tatabányai MÁK üzem 1946. évi aug. havi termelési költségkalkulációját 2. sz. alatt mellékeljük. Ez a számítás olyan feltételezéssel történt, hogy az anyagot be lehet szerezni hatósági áron, a munkabér pedig szorosan a kollektív szerződés szerint kerül fizetésre, rejtett bérek nélkül. A számítás tkp. csak összehasonlításra és segédeszközként használható ahhoz, hogy azok alapján régi tapasztalati módon az egyes medencék termelési költségét feltételezzük, így készült a túloldali táblázat. A költségelem Pécs környék Tatabánya Dorog Salgótarján Borsod Dunántúl Lignitbányászat Forint-fillér/q Anyagköltség Munkabér Rezsi 207 414 149 135 265 130 150 342 128 104 342 174 80 270 130 135 342 143 80 290 130 Önköltség: 770 530 620 620 480 620 500 A fenti részletek kiértékelését, illetve abszolút számokban történő kifejezését tartalmazzá[k] a 3., 4. és 5. szám alatti mellékletek. Azokból kimutatható, hogy az egész bányászatnál az augusztus hónapban az alábbi abszolút összegekkel kell számolni költségnemenként: (kikerekítve) Munkabér Anyagköltség Rezsiköltség Összes költség: 12,8 millió forint 5,1 millió forint 5,8 millió forint 23,7 millió forint A termelési költségek egymás közötti aránya pontosan megegyezik az 1939. évi és az azt megelőző idők költségarányaival. (Ez egyben némi biztosíték arra, hogy a sok feltételezés mellett goromba hibát nem követtünk el.) ismételten rámutatok arra összefoglalásként, hogy az 1. sz. melléklet alapján kiszámított — 1946. évi augusztus hónapra a jelenlegi termelési eredmény alapján feltételezett — bevételi kalkuláció megközelítően pontos szám, amelynél amennyiben a termelés mennyisége nem változik — 5—8% hibalehetőség mellett — ridegen számolni kell.