Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

III. AZ ÁLLAMOSÍTÁS

A kártalanítási törvény tervezete már 1946. októberére elkészült az Államosítási Főmegbizotti Hivatalban. A tervezet a kártalanítási összeget az 1929—1938 közötti évi átlagos tiszta jövedelem hússzorosában, 151 336 000 1938-as pengőben kívánta megállapítani. Benyújtását többször is elnapolták (1.131. sz. dok. 1. sz. jegyzet). 138 Budapest, 1947. január 7. A MÁSZ RT. JOGÜGYI OSZTÁLY VEZETŐJÉNEK FELJEGYZÉSE A SZÉNBÁNYÁK ÁLLAMOSÍTÁSA NYOMÁN FELMERÜLŐ JOGI PROBLÉMÁKRÓL Kritikai észrevételek az államosítás kérdéséhez az 1946. évi XIII. tc. alapján kifejlődött gyakorlatra figyelemmel: Az államosítás hibája a szénbányászatnál a gyakorlatban abban ütközött ki, hogy a törvény ingatlanokat, alkatrészeket és tartozékokat, — testi tárgyakat vont kisajátításszerűen az államosítás alá és vett állami tulajdonba, — de nem kívánta érinteni az egyes vállalatok fennmaradó jogalanyiságából folyóan a vállalatok által kötött, habár a szénbányászattal összefüggő jogügyleteket, melyek fürtszerűen kapcsolódtak az állami tulajdonba vett szénbányákhoz. így a kifizetett, de még le nem szállított bányafakészletek, bányafatermelésre kötött megállapodások, vasúti sínek, külföldön legyártott és gyártás alatt álló bányagépek szállítására a magánvonal által kötött jogügyleteket az államosítási törvény nem érintette, csupán a 101 300/1945. Ip. M. sz. rendelet nyújtott lehetőséget ezeknek a jogügyleteknek az államosítás körébe való bevonására, — nyújtott lehetőséget a jogügyletekbe való belépésre.

1 Ugyanakkor számtalan jogi problémát vetett fel a szabályozás ilyen módja, mely problémák megoldása a hézagos jogalkotás mellett igen komoly feladatot jelentett. A szénbányavállalatok államosítása, vagy esetleg a szénbányaüzemek államosítása a szénbányaüzem körébe tartozó jogügyletek átvállalásával sokkal tisztább és a gyakorlat követelményeinek megfelelőbb, kevesebb igazságtalanságot és könnyebb válságjogi megoldást követelő megoldást jelentett volna. A hiányos cégjogi szabályozás oda vezetett, hogy a gyakorlatban az állami kezelés alatt cég bejegyzése meg sem történt. Kihatásaiban ott jelentkeztek ennek a rendezetlenségnek a következményei, hogy amikor egyes jogcselekményeket az „állami kezelés alatti" cég foganatosított