Erdmann Gyula: Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből, 1945–1949 (Források a magyar népi demokrácia történetéhez 1. Budapest, 1975)

I. A SZÉNBÁNYÁK HELYZETE A FELSZABADULÁST KÖVETŐ IDŐSZAKBAN; A FELSZABADULÁSTÓL AZ ÁLLAMI KEZELÉSBEVÉTELIG

1945. április 5-én az Rt. igazgatósága azzal a kérelemmel fordult a Heves vármegyei Nemzeti Bizottsághoz, hogy mivel a vállalat budapesti központja és üzemei között a kapcsolat helyreállt, szüntessék meg Bubics György vállalatigazgatói jogkörét (u.o.). A Nemzeti Bizottság helyt adott a kérésnek; ennek nyomán az igazgatóság 1945. április 25-én Bubics Györgyöt felmentette a cementgyár vezetése alól, meghagyva őt a bányaüzem élén (u.o.). 3 Farkaslyuk, 1945. január 30. A FARKASLYUKI ÜZEMVEZETŐSÉG JELENTÉSE A R1MAMURÁNYSALGÓTARJÁNI VASMŰ RT. ÓZDI BÁNYAIGAZGATÓSÁGÁNAK A HIÁNYZÁSOK OKAIRÓL A munkások nagyfokú elmaradása élelmiszerhiány miatt van. Napokat járnak élelmiszer után. A munkások tetemes %-a le van gyengülve, nincs meg a legminimálisabb táplálkozása sem. Sáta községben pl. lisztet és zsírt kéregetnek koldus módra és úgy osztják szét a tengődő bányamunkások között. Farkaslyukban is csupán 10—12 kg lisztet tudtunk adni családonként (a megszállás óta) és egyebet semmit. A sok hiányzó mellé a beteghiány is 80 és 100 fó' között mozog. A nagy hó és a nagy hideg a kimerült emberek erejét még jobban aláássa. Nincs teljesítőképesség. Az emberek legtöbbje sápadt, sovány és kedvetlen. Jó szerencsét! [olvashatatlan aláírás mb.] Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság Farkaslyuki Kőszénbányája Tisztázat. — OL Z 386—57/1.