Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.

Összegzés

tív és ideológiai harcok nehezítették és akadályozták meg az addig bevált módszerek igénybevételét. A társulat következő jellemző és hasznos stratégiájának már a legkorábbi időktől kezdve az alkalmazkodás bizonyult. Erre az első példát az alapító anya, Franz Mária Terézia szolgáltatta. Az első generális főnöknő – jobb meggyőződése ellenére – Haynald Lajos érseksége alatt nem sürgette a társulat pápai jogúvá válását, hanem belenyugodva a helyzetbe, kivárta a kedvező időpontot kérése beterjesztésére. Az eltelt 40 évnyi idő alatt azonban – élve az egyházi kormányzóság támogatásával – jelentős intézményhálózatot épített ki a Kalocsa-Bácsi Érsekség területén. A immár önállóvá vált társulatnak a 20. század elején, Trianon után el kellett fogadnia, hogy a mindenkori kalocsai érsekek már nem tudják és nem akarják a nővéreket a korábbihoz hasonló mértékben támogatni. Ezért a közösség rákényszerült, hogy önfenntartásra rendezkedjen be. Az új viszonyokhoz alkalmazkodva megnőtt tehát a fiókházak mellett működő gazdaságok jelentősége, gyarapodott a csak háztartási munkát ellátó fiókházak száma, illetve a nővérek különböző háziipari tevékenységeket sajátítottak el. A társulat olyan vállalkozásokba fogott, amelyek eltértek ugyan az eredeti hivatásul kijelölt céljuktól, azaz a népoktatástól, de lakossági igény mutatkozott rájuk, egyúttal jövedelemforrásnak is bizonyultak. Ilyen volt például a budapesti és szegedi kollégiumok működtetése. Szintén a változó elvárásokhoz való alkalmazkodást tükrözi a különböző új típusú képzési formák meghonosítása a társulat iskoláiban. Ezek közül a legkiemelkedőbb a maga nemében úttörőnek számító, érettségit adó mezőgazdasági leányközépiskola volt Kiskunfélegyházán. A II. világháború is bőven adott lehetőséget az alkalmazkodóképesség bizonyítására. A nővérek bekapcsolódtak a betegápolásba és a sebesültek ellátásába. Ezen kívül néhány településen szociális téren is aktív szerepet vállaltak, például a közétkeztetés biztosításával. Általában a személyes segítségre helyezték a hangsúlyt, ezzel is erősítve a társadalmi szolidaritást és a helyi közösség összetartását. Ha a szükség úgy kívánta, a front átvonulása idején német vagy orosz katonákkal laktak egy fedél alatt, és magánházaknál kapott szállásra cserélték a klauzúrát. A harcok megszűnése után viszont szinte azonnal próbáltak visszatérni szerzetesi életmódjukba, és hivatásuknak, illetve képzettségüknek megfelelő módon tevékenykedni, azaz mindenekelőtt a tanítás folyamatosságát akarták biztosítani. Sokszor alkalmatlan körülmények és lehetetlen viszonyok között – kocsmahelyiségekben, magánházaknál, délelőtti és délutáni váltakozó rendszerben – próbálták a növendékek oktatását megoldani. A nővérek számára kapaszko-449