Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Kitekintés - A további kutatás lehetséges irányai
adatait tartalmazná. Ennek segítségével képet kaphatnánk a nővérek szociológiai jellemzőire – életkorára, családi és társadalmi hátterére, születési helyére, származására, végzettségére – vonatkozóan. Igazolhatnánk azt a feltételezést is, hogy a nővérek jelentős számban olyan településekről származtak, ahol a kalocsai nővéreknek óvodájuk, elemi iskolájuk volt. Vagyis bizonyítani lehetne, hogy a gyermekkorban szerzett pozitív tapasztalat, a szerzetesi minta, az egyházi nevelés ösztönzőleg hatott a később iskolanővéri életet választókra. A nővérek születési helyének a zárdaalapításokkal való összevetése egy ellentétes irányú vizsgálódásnak is teret adhatna: tudniillik érdemes lenne azt is kutatni, hogy mennyire befolyásolta az új zárdák helyszínének kiválasztását az a tény, hogy egy vagy több nővér az adott településről származott. Volt-e lehetősége a nővéreknek társulati szinten, a saját szülőhelyükön való háznyitást ösztönözni? Szintén érdeklődésre tarthatnának számot a szerzetesnői adatbázisból kinyerhető, a testvéreket érintő információk: azaz milyen magas volt azon családok száma, ahonnan egynél több gyermek lépett be a társulatba. A sematizmusok alapján a házfőnöknők kinevezésének mechanizmusát, a diszpozíciók dinamikáját lehetne vizsgálni. Jelen írás részletesen tárgyalja ugyan a bácskai zárdák elszakadásának, visszatérésének, önállósodásának témáját, de ezt csak a magyarországi levéltári források tükrében teszi. Bár az előzetes felmérések és tájékozódás szerint a vajdasági levéltárakban, illetve a Miasszonyunkról nevezett Bácskai Nővérek Társulatának archívumában nincsenek olyan releváns iratanyagok, melyek döntően befolyásolnák a munkában közölt tényeket; a teljességre való törekvés, valamint a másik fél nézőpontjának bemutatása szükségessé tenné a határon túli – főként egyházkormányzati – források alapos feltárást. Szintén további vizsgálódást igényelne az egyes zárdaalapítások motivációjának bemutatása, a megtelepedések körülményeinek, valamint az abban közreműködők szándékának felderítése. Jelen írásban megadom az egyes zárdák vonatkozásában az ott szolgálatot teljesítő nővérek, valamint az ott oktatásban, gondozásban részesülő növendékek létszámát. Munkám jellege miatt azonban nem került sor a részletesebb fiókháztörténetek kibontására. Ha elkészülne a fentebb említett nővéradatbázis, annak segítségével rekonstruálni lehetne az egy-egy településen működött nővérek névsorát, szolgálati idejük hosszát. Az egyes községek, városok, illetve egyházközösségek iratanyagának átvizsgálása pedig a zárdák épülettörténetéhez nyújthatna jelentős adalékot. Különösen érdekes lenne az egyes zárdaiskolák történetét megvizsgálni olyan 442
