Kőfalviné Ónodi Márta: A Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata 1860-1946 (Budapest, 2022) - Doktori disszertációk a Magyar Nemzeti Levéltárból 3.
Az 1944–1946 közötti időszak - Veszteségek
alacsonyabb létszámának köszönhette viszonylagos megmenekülését. 1015 A hadsereg általi igénybevételnél tehát nem minden esetben a fiókház, hanem inkább a település nagysága és stratégiai elhelyezkedése számított. Az oroszok a félegyházi fiókház mellett a kisebb házak közül csak a ceglédit foglalták le hosszabb időre, több mint egy évre. Mindkét település fontos vasúti csomópontként a katonaság közlekedése, ellátása, utánpótlása szempontjából jelentős bázisul szolgált. 1016 A lefoglalt házak esetében az elszenvedett veszteségek nagysága egyenes arányosságot mutat az orosz katonák által ott töltött idővel. A különböző hadseregek a kisebb települések kisebb zárdáit csak rövidebb időre vették igénybe, ezen házak veszteségének mértéke is kisebbre tehető. Szintén hozzájárult a fiókházak veszteségeinek mérsékléséhez, ha egy egyházi személy – akár maga az érsek vagy a helyi plébános – védelmébe vette a zárdát. Így történt ez Kalocsán és Kiskunhalason is. A nővérek szláv nyelvtudása, a kommunikációs képesség is előnyt jelentett. Ahol tárgyalni tudtak az oroszokkal, ott lehetőség nyílt a tiltakozásra, az esetleges alkukra. Bár – ahogyan a hőgyészi zárda esete mutatja – az oroszok nem minden esetben tartották be az így kötött egyezségeket. „Az oroszok disznót kértek: választhattak és ezzel egy kövér disznó erejéig megkötöttük a magyar–orosz barátságot. Adja Isten, ne sokáig tartson! [...] A fosztogató banda nem elégedett meg a kövér disznóval. Reggel hiányzott a másik hízónk is, azonkívül 18 kacsa, 2 liba és a füstölőben lévő összes húsneműt is elvitték.” 1017 A társulat vezetése – mivel nem állt rendelkezésére konkrét adat – nem tudta számszerűsíteni a bácskai házak és a kínai misszió veszteségeit. A Szent székhez küldött jelentésben azonban megjegyezték, hogy „kiszá míthatatlan kárt okozott a társulatnak a jugoszláv területen lévő 21 ház állami lefoglalása, amelyért kártalanítást nem kapott a Társulat.” 1018 A károk nagyságának megadását nehezíti, hogy viszonyítási pontként nem állnak rendelkezésre az egyes házak háború előtti leltárai, a vagyoni 1015 Kalocsán 1941-ben 12 358 fő élt. Helységnévtár 1941, 200. 1016 Kiskunfélegyházáról Budapest, Szeged, Szolnok, Szentes és Kiskunhalas felé indulhattak vonatok, Ceglédről pedig Budapestre, Szegedre és Szolnokon át Debrecen, illetve Nyíregyháza felé. Mind a két település lélekszáma hasonló, 38 000 fő körüli volt. Helységnévtár 1941, 136., 215. 1017 HU-MNL-BKML-XII.6. Hőgyészi zárda iratai. Krónika 1944. októbertől 1945. márciusig. 1944. de cember 5–6. Az itt feltüntetett veszteségek tételesen is szerepelnek a hőgyészi ház fentebb közölt veszteséglistájában, bár a kacsák száma – 14, illetve 18 – némi eltérést mutat. 1018 HU-MNL-BKML-XII.6. A Szentszékhez küldött ötéves jelentés, 1947. 343
